Fejlesztésekkel az állam is lehet igazságosabb

Az idén megvalósult informatikai projektek, a gyorsuló ütemben növekvő szoftverexport és a hazai startup világ élénkülése mind arra utal, hogy rengeteg az informatikában kiaknázatlan lehetőség Magyarországon – mondta Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége főtitkára. Rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika még mindig nem használja ki eléggé azokat a lehetőségeket, amelyeket az infokommunikációs szektor jelent.
Árvai Péter a Preziben. Hiányzik a munkaerő
Árvai Péter a Preziben. Hiányzik a munkaerő
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Pedig szakértők emlékeztetnek: több olyan, a semmiből indult magyar céget is jegyeznek a világ legjobbjai között, amelyek világszinten is egyedülálló megoldást hoztak létre, indulásuk nem igényelt állami támogatást, s mára teljesen nemzetközi vállalatként működnek. Ilyen például a Prezi, vagy épp az online közvetítéseket forradalmasító Ustream. Ráadásul az elmúlt évtizedekben folyamatosan voltak erős, Magyarországról induló fejlesztések.

A magyar infokommunikációs szektor hatékonyan tud előállítani nemzetközi szinten is versenyképes megoldásokat, ezt mutatja az is, hogy az ország szoftver- és szolgáltatásexportja 2014-ben elérte a 300 milliárd forintot, és az évente 20 százalékos bővülést feltételezve reális, hogy 5 éven belül megduplázódjon ez a teljesítmény. Feltéve, hogy megvannak a feltételek: Major szerint az informatikai ipar növekedését gátló tényező, hogy jelenleg is van több mint tízezer meghirdetett, de betöltetlen informatikai álláshely.

Mivel egy informatikus éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel, ez évente 150 milliárd forint kiesés a magyar gazdaságnak. A magyar képzési rendszerből nem kerül ki annyi szakember, mint amennyi új állás létesül, vagyis, ez a szám egyelőre növekedni látszik. Annak ellenére, hogy az informatikusok igen jól keresnek, s nem csak az átlaghoz képest. A problémát átmenetileg mérsékli a külföldi munkaerő beáramlása. Az állam 2014-ben, a pénztárgép- és az útdíjprojekt keretében azzal is szembesült, hogy az informatika nemcsak az adminisztráció csökkentésére, hanem az állami bevétel növelésére is használható.

– Ezek a rövid idő alatt megtérülő és profitot termelő állami beruházások elősegítették az igazságos teherviselést, így az állam elindult tudatosan abba az irányba, hogy informatikai támogatással tegye hatékonyabbá működését – mondta Major Gábor. A következő uniós pénzügyi ciklusban a digitális gazdaság fejlesztésére 136 milliárd, míg az elektronikus magyar állam kialakítására közel 100 milliárd forint jut.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.