Változó hangulatú, iránymutatásra váró óvatos kereskedés folyt a nemzetközi tőzsdéken hétfőn. Az indexek így is az ötéves csúcsok közelében mozogtak. A tokiói Nikkei pedig rekordot döntött, a japán kormány és a jegybank élénkítő politikájának hatására. A jen látványos gyengülését azonban a pénzügyminiszter már feltartóztatni szeretné, s azt mondta, hogy a túlértékelt állapot megszűnt, s minden további árfolyamesés káros lehet a továbbiakban. S a dollár, amely pénteken három éve nem tapasztalt erőtől duzzadt, hétfőn enyhén gyengült a japán valutához képest.

A Nikkei felívelését támogatták a pénteki amerikai adatok is, amelyek azt jelezték, hogy a fogyasztói bizalmi index újra emelkedik, s a Conference Board mutatói is az egész gazdaság javuló teljesítményére utaltak. Ennek hatására még pénteken újabb rekordmagasságba emelkedett a New York-i Dow Jones és az S&P 500 index is. Előbbi csupán ebben az évben huszonegyszer döntötte meg saját legjobb eredményét. A Nikkei egyébként az év eleje óta 48 százalékkal emelkedett. A Dow Jones és az S&P 500 17-17 százalékkal kapaszkodott feljebb. A hétfői tokiói hangulat átragadt Londonra, Frankfurtra és Párizsra is, főként délelőtt.

Az indexek délután ereszkedésnek indultak, aztán zárás előtt ismét belehúztek. A Dow is szerény mértékű eséssel nyitott, de emelkedésbe váltott, annak hatására is, hogy a Yahoo egymilliárd dollárért felvásárolta a Tumblr-t. Az amerikai börzei mutatók idei szárnyalásának okai részben a cégek eredményeiben keresendőek. Ám a jegybank mennyiségi könnyítésként elhíresült likviditásbővítő és a hosszú távú kamatok mérséklésére irányuló politikája döntően hozzájárult ahhoz, hogy a pénz a részvénypiacokon próbál szerencsét, s fújhat fel ekként újabb buborékokat. Az államkötvények hozamai történelmi mélypontokra estek vissza, az inflációs mutatókkal együtt.

Ez a helyzet alaposan feladja a leckét a befektetőknek, s a jegybanki üzenetek sem egyértelműek. A múlt hét közepén például a befektetőket alaposan elgondolkodtatta John Williams, a San Franciscó-i tartalékbank elnöke, aki azt mondta, hogy a jelenleg havi 85 milliárd dollárra rugó értékpapír-vásárlási program méretét zsugorítani kellene, talán már a nyáron, s az egészet le lehetne zárni az év végén. Még három tekintély, a richmondi Jeffrey Locker, a philadelphiai Charles Plosser és a dallasi Richard Fisher is úgy fogalmazott, hogy finomítani kellene a politikán, s legalább a jelzálogpapírok vételét fel kellene függeszteni. Egyiküknek sincs ebben az évben szavazati joga a nyíltpiaci bizottságban, de a vitában részt vesznek és véleményük semmikképpen sem mellékes.

Azok közül, akik szavaznak a nyíltpiaci bizottságban, a bostoni Fed-tagbanki elnök, Eric Rosengren inkább amiatt aggódott, hogy az infláció jóval a Fed kétszázalékos célja alá került. A múlt héten közölt adatok szerint tovább csökkentek a termelői és a fogyasztói árak is. Helyzetértékelő előadásában pedig lanyha növekedési ütemről, egészségesnek messze nem tekinthető gazdaságról beszélt Sarah Bloom Raskin, a kormányzótanács tagja.

A lakáspiac ugyan élénkül, a háztartások is többet költenek, valamelyest emelkedett a vállalati beruházások üteme is, de a munkanélküliség az év végén is a 7,3-7,5 százalékos sávban lesz, vagyis az elfogadhatónál jóval magasabb szinten. A globalizáció és a technológiai fejlődés nyomán pedig nem jönnek létre azok az állások, amelyek a válságban eltűntek. A megszűnt munkahelyek kétharmada a feldolgozó- és az építőipart sújtotta, míg az új munkahelyeknek csupán negyede jön létre ezekben az ágazatokban, a többi inkább a szolgáltatásokban keletkezik, s nem fizet olyan jól, mint azok, amelyek végérvényesen felszámolódtak.

Arra számít Raskin, hogy idén 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, valamivel gyorsabb iramban, mint tavaly, de nem eléggé jó ütemben. Ennek oka az is, hogy a költségvetési politika megszorító. A kongresszusi költségvetési hivatal friss előrejelzése szerint ebben a pénzügyi évben a hiány négy százalékra ereszkedik le a 2012-es hét százalékról, 2015-re pedig 2,1 százalékra süllyed. Ha a törvények nem változnak. Az ok az év eleji megállapodás nyomán életbe lépő adóemelésekben, a tavasz óta tartó, majdnem fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentésben lelhető fel, illetve a lakáspiaci finanszírozás helyrebillenésének biztos jeleként a két állami ellenőrzés alatt álló jelzálogintézet, a Fannie Mae és Freddie Mac 95 milliárd dolláros költségvetési befizetésében.

Ám hosszabb távon a nyugdíj- és egészségügyi kiadások várható emelkedése miatt a hiány 2023-ban újra 3,5 százalékon áll majd. S az államadósság arányának a csökkenése is emelkedésbe csap majd át. A Financial Times szerint ez a fejlemény éles ellentétbe állítható elsősorban az eurózóna tagállamainak teljesítményével, hiszen a valutaövezeti térség recesszióban van, s emiatt is a hiányok megkurtítása súlyos nehézségekbe ütközik. Ám nemzetközi szervezetek rámutattak, hogy a radikális amerikai deficitvágás az egész világgazdaságot hátrányosan érintheti.

Az új előrejelzés nyomán már nem olyan sürgős a Fehér Ház és a kongresszus számára a hiteles középtávú terv kidolgozása a költségvetési folyamatok alakítására. Az államadósság plafonját is vélhetően csak augusztusban vagy szeptemberben kell megemelni, s nem most, így tovább lehet alkudozni. A republikánusok hallani sem akarnak további adóemelésről, a demokraták pedig a jogosultsági programok megkurtításáról.

Az infláció és a fiskális politika további cselekvésre ösztönözhetné a Fed-et, amely valóban nagy figyelemmel tanulmányozza a gazdaság minden rezdülését. Az adatok ellentmondásosak. Egyik héten úgy látszik, a gazdaság már erőre kapott, a másikon, hogy még csak erőt gyűjt, netán inkább gyengül. A múlt héten például rossz hírek érkeztek a feldolgozóiparból, és a munkanélküli segélyért folyamodók száma is váratlanul növekedett. Ám pénteken a Conference Board gazdasági jelzőszáma a vártnál magasabbra emelkedett, akárcsak a Michigani Egyetem és a Thomson Reuters fogyasztói hangulatindexe.

Az említett Fed-vezetők mellett nemrég Ben Bernanke elnök is a piaci kockázatok fokozódására utalt. Ezért most mindenki arra számít, hogy az heti fontos adtok mellett a jegybankelnök szerdai kongresszusi beszámolója is tiszta vizet önt a pohárba. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) új tanulmányában szintén óvatosságra intett, míg a bázeli Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS), vagyis a jegybankok központi bankja egyenesen a nem szokványos eszközök elhagyására szólított fel. A Fed nyíltpiaci bizottságának május elsejei üléséről kiadott közlemény viszont azt sugallta, ha szükséges, a jegybank kész akár bővíteni a havi 85 milliárd dolláros programját.    

Ben Bernanke Fed-elnök a képviselőház költségvetési bizottságában