Fed-elnökjelölés: Summers alig élte túl a nyarat

Megkönnyebbüléssel fogadták hétfőn a piacok, hogy a Barack Obama elnök pártfogoltjaként kezelt Larry Summers önként kiszállt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) január végén megüresedő elnöki székéért vívott csatából.

Summers – aki Obama pénzügyminisztere és főtanácsadója is volt korábban – az elnöknek címzett levelében azzal indokolta visszalépését, hogy jelölése nem szolgálná sem a Fed, sem Washington, sem a lassan talpra álló gazdaság érdekeit. Tegyük hozzá: a tőzsdei befektetőkét sem, akik a Fed havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját „féltették” Summerstől.

A gazdaságélénkítő céllal tavaly szeptemberben meghirdetett kötvényvásárlási program (QE3) kivezetése lesz a legfontosabb téma a Fed nyíltpiaci bizottságának szerdai ülésén is, ahol a vásárlási keret akár tíz-húsz milliárd dolláros csökkentéséről is döntés születhet. Summerst nem tekintik a QE3 elkötelezett hívének, ha rajta múlna, hamar felhagynának a befektetői hangulatot javító, és kockázatvállalás növekedését segítő programmal. Az alapforgatókönyv szerint Summers folyamatosan, hónapról hónapra vonta volna ki a plusz likviditást a piacról, és 2014 második felében akár már kamatot is emelt volna.

Az ex-pénzügyminiszternek azonban több is volt a rovásán. Azt még Obama elnök környezetében is több szenátor kifogásolta, hogy Summers közvetetten hozzájárult a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság kirobbanásához azzal, hogy engedékeny volt a Wall Street irányába, nem lépett fel kellő eréllyel a felügyeleti hatáskörök szélesítése érdekében. Summers a Clinton-kormány pénzügyminiszter-helyetteseként főnökével, Robert Rubinnal és Alan Greenspan akkori Fed-elnökkel közösen megakadályozta a határidős piacokon forgó kockázatos termékek szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó javaslatot, s ezzel – szándékuk ellenére – elősegítették a válság kitöréséért felelős toxikus termékek tömeges elterjedését. Az sem szólt Summers mellett, hogy a befektetési és a kereskedelmi banki funkciók szétválasztása ellen lépett fel.

Summers megbuktatását Jeff Merkley és Sherrod Brown szenátorok aknamunkájának köszönheti, ők minden követ megmozgattak, hogy körön kívül tudják a volt pénzügyért. Pénteken maguk mellé állították Jon Tester szenátort, így a szenátus banki bizottságában már három kormánypárti tag ellenezte nyíltan Summers jelölését, és negyedikként Elizabeth Warren demokrata szenátor is hasonlót helyezett kilátásba. Ez azt jelentette, hogy már Summers jelöléséhez is szükség lett volna republikánus szavazatokra.

Sherrod Brown egyébként július óta kitartóan küzd a Fed egyik jelenlegi alelnöke, a 67 éves Janet Yellen kinevezéséért, s már húsz támogató aláírást meg is szerzett számára. Az persze nem tudni, hogy Obamát mennyire viseli meg favoritjának „levadászása”, az elnök közleményében meleg szavakkal méltatta Summers eddigi teljesítményét. Így azt sem tudni, hogy a piac jelzéseire fogékonyabb, a monetáris lazítás mellett elkötelezett Yellen esélyei ezzel mennyit javultak, s Obama nem áll-e elő újabb jelölttel. Donald Kohn korábbi Fed-alelnököt például egy nyilatkozatában alkalmasnak tartotta a poszt betöltésére.

Az viszont kétségtelen, hogy Yellen elfogadottsága magas, 60 százalékos a Bloomberg piaci felmérése szerint, szemben Summers 37 százalékos támogatottságával. Yellen elutasítottsága ugyanakkor mindössze 15 százalékos, Summersé viszont 35 százalékos volt, azaz megosztó személyiségként tartották nyilván pénzügyi körökben.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.