A januári adatokhoz képest az élelmiszerek árai az átlagos mértékben,  0,3 százalékkal növekedtek. Ennél sokkal jelentősebb mérkkékben növekedett az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (5,7 százalék), valamint az étolaj (2,6 százalék) ára.

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkentek. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (2,6 százalék), a péksütemények (2,4 százalék), a
baromfihús (1,6 százalék) és a sajt (1,5 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (1,0 százalék), ezen belül a szerencsejáték 9,2, a távolsági utazás 9,1, a helyi tömegközlekedés 3,0 százalékkal drágult.

Az átlaggal megegyezően drágult a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,2 százalékkal nőtt, mialatt a távfűtés ára 3,4 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk esetében kis mértékű áremelkedés
(0,1 százalék) volt megfigyelhető.

A tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek árai nem változtak, a ruházkodási cikkekért pedig átlagosan 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

2009. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a kávé 12,8, a tojás 9,7, a párizsi, kolbász 6,9, valamint a házon kívüli étkezés 6,6 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (7,8 százalék), a liszt (7,4 százalék), a tej (6,1 százalék) és a cukor (5,7 százalék) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 11,1 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk, valamint 11,0 százalékkal az egyéb cikkek árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 22,3 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,9 százalékkal drágult. A szolgáltatások szintén átlag feletti 6,0 százalékos árnövekedésén belül a távolsági utazás 15,5, a szemétszállítás 11,9, a helyi tömegközlekedés 9,8, a csatornadíj 7,3, a vízdíj 6,8 százalékkal drágult.

Átlag alatt emelkedtek a tartós fogyasztási cikkek (3,4 százalék) és a háztartási energia árai (3,2 százalék), ez utóbbin belül az elektromos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé 20,5 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,9 százalékkal kellett többet fizetni,
mint egy évvel ezelőtt.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index  januárhoz képest 0,3 százalékkal, az egy évvel korábbi adathoz képest 4,7 százalékkal emelkedett.

Magyarország az uniós inflációs lista élén

Az EU 27 tagországában 2010. januárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. januárban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Lettországban (3,3 százalék) és Írországban (2,4 százalék), a legnagyobb áremelkedést pedig Magyarországon (6,2 százalék) és Romániában (5,2 százalék) és mérték.

Az idén a második félévtől már mérséklődhet a fogyasztói árak emelkedése, ugyanakkor a gáz-, és olajár alakulásának kockázatai miatt 2010 egészét tekintve nem várható az inflációs cél "alulmúlása" - vélekedtek csütörtökön az MTI által megkérdezett elemzők.

A vártnál jobbak az inflációs adatok

A megkérdezett londoni elemzők 6,09 százalékos, a budapestiek 5,9 százalékos 12 havi inflációt vártak februárra.

Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője elmondta: a januári negatív meglepetés után megkönnyebbülésként értékelhető, hogy februárban nem gyorsult tovább, sőt "visszalassult" az éves infláció. Ennek legfőbb oka, hogy nem ismétlődött meg a januári kiugró mértékű élelmiszer- és benzináremelés. Az egyéb területeken, így például az adminisztratív szolgáltatások terén folytatódott a szokásos év eleji áremelések elszámolása.

Kiemelte: a maginfláció havi szinten csökkenést mutatott, és az éves adat is 5 százalék alá csökkent, ez pedig azt jelzi, hogy az alap inflációs folyamatok - amelyekre a monetáris politika hatással van - továbbra is kontroll alatt vannak. A szakértő szerint a bázishatás miatt az idei második félévben lesz egy nagy "beszakadás", vagyis csökkenés az inflációban. Mivel az olaj- és gázárral kapcsolatos kockázatok elég magasak, nem valószínű, hogy az év égészét tekintve alulmúlja a fogyasztói árak emelkedése az inflációs célt.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a januári infláció valamelyest alacsonyabb volt az elemzői konszenzusnál, és míg az élelmiszerek, valamint az üzemanyag árának emelkedése kisebb volt a vártnál, addig például a közszolgáltatásokban nagyobb volt a drágulás, mint előre jelezték.

Az elemző 2010-re a Magyar Nemzeti Bank és a kormány prognózisánál magasabb, 4,7 százalékos inflációt vár. Ennek oka, hogy magas, 90-100 dolláros hordónkénti olajárral, valamint  a gáz árának emelkedésével számolnak, valamint azzal, hogy megszűnik a gázár-támogatás. Kondrát Zsolt szerint 2010 második felében - az áfa-emelés kifutásával - már mérséklődhet az infláció.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az átlagos infláció 2010-ben 3,9 százalék, a kormány prognózisa szerint 4,1 százalék lesz.