Fájdalmasan gyorsul az infláció
Jelentős mértékben drágultak az üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni és az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások is. Egy hónap alatt – azaz októberhez viszonyítva – a fogyasztói árak 0,7 százalékkal növekedtek, derül ki az adatokból.
A várakozásoknál enyhén magasabbra, 4,3 százalékra emelkedett az infláció az előző havi 3,9 százalékról – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A maginfláció 3,1 százalékra ugrott, míg havi szinten ugyanez 0,3 százalékkal kúszott feljebb - tette hozzá. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékkal az egyéb cikkek, döntően az üzemanyagok drágultak.
Mindez a gázolaj jövedéki adójának emelésére vezethető vissza, amely következtében az üzemanyagok átlagára 3,4 százalékkal kúszott följebb. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai is, amihez szintén hozzájárult a jövedéki adó emelése.2010. novemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal mentek följebb.
Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (42,4 százalékkal), a margarin (24,4 százalékkal), a sertészsiradék (18,6 százalékkal), a kávé (16,4 százalékkal), a liszt (13,3 százalékkal), a csokoládé, kakaó (10,1 százalékkal), a péksütemények (9,9 százalékkal), a tej (8,8 százalékkal) és a kenyér (6,5 százalékkal) ára.
A forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek árai viszont csak 0,1 százalékkal, míg a szolgáltatások árai 0,2 százalékkal csökkentek, ami arra utal, hogy a forint gyengülése csak igen korlátozottan jelenhetett meg az inflációban – mondja Suppan. Decemberben az egy évvel ezelőtti üzemanyagár növekedés okozta bázishatás miatt 4,2 százalékra mérséklődhet az infláció, így az idei éves átlagos infláció szerinte 3,95 százalék lehet.
Kondrát Zsoltot az élelmiszerárak növekedésének üteme lepte meg, az MKB Bank vezető elemzője 4 százalék körüli adatot várt novemberre. A 4,3 százalékos éves fogyasztói árindex és a saját előrejelzése közötti különbség kétharmadáért az élelmiszerárak drágulása a felelős – hangsúlyozta.
A forint gyengülése az inflációt határozottan felfelé srófoló másik tényező. Az importból származó energiahordozók közül a benzin, de inkább a gázolaj drágulása volt számottevő, amíg a motorbenzinért 0,8 százalékkal kellett többet fizetni novemberben októberhez képest, addig a dízelolaj ennek tízszeresével, 8,8 százalékkal drágult, nem utolsósorban a jövedéki adó emelésének hatására.
A szolgáltatások 2,9 százalékos drágulása már a jegybank által kitűzött 3 százalékos inflációs célt közelíti, s ez mondható el a hektikusan változó élelmiszer és üzemanyagáraktól megtisztított maginfláció 3,1 százalékos szintjére is.
Ami a jövőt illeti, Kondrát Zsolt szerint decemberben 4,0 százalékos lehet az infláció, ami a januárban 25-ről 27 százalékra emelkedő általános forgalmi adó miatt 5,0 százalékosra nőhet, s erről a szintről egyhamar nem is jön lejjebb. Kondrát 2011 egészére 3,9 százalékos, 2012-re pedig 4,8 százalékos pénzromlási ütemet vár úgy, hogy az év utolsó havára már 4,4 százalékra mérséklődik az árindex növekedése. A jegybanki 3 százalékos inflációs célt az MKB Bank vezető elemzője szerint 2013-ban érjük el.
A stagnálás irányába haladó magyar gazdaság, a recessziós veszélyek és a hazai fogyasztás alacsony szintjének következményeként az árakra helyeződő nyomás gyakorlati hiánya együttesen elvileg lehetővé tennének egy jegybanki kamatcsökkentést, míg a másik oldalon a forintárfolyam gyengesége komoly inflációgyorsító tényezőként jelentkezik, óvatosságra intve kamatvágáson gondolkodó jegybankárokat. Kondrát szerint ha az euró tartósan 300 forint felett marad, akkor a 2012-es infláció könnyen elérheti a 6 százalékot és az alapkamat emelése is szükségessé válik.
Ha a kurzus a 280 és a 300 forintos szint közé erősödik vissza, akkor marad a most 6,5 százalékos alapkamat, míg ha a 260-280-as sávba menne vissza, akkor akár elképzelhető lesz egy kamatvágás. A vezető elemző szerint ez 2012 közepe táján lehetséges. Egyelőre a legnagyobb valószínűsége a decemberi és a januári 25-25 bázispontos emeléseknek van, ezekkel 7 százalékosra nőne az irányadó ráta.
Az élelmiszerkereskedelemben nagyjából egy éve érezhetően folyamatos az inflációs nyomás – mondta el Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, ebben legfeljebb a nyári hónapok jelentettek enyhülést, az akkor valamelyest olcsóbb idényjellegű termékek miatt.
A jelenlegi belföldi piacon az üzemanyagár-növekedés mellett a gyenge forint és az erős nemzetközi kereslet hajtja fel az élelmiszer árakat. Ennek egy jellemző példája a tej, ami a belföldi piacon magasabb áron kel el, mivel a termelők jó feltételekkel tudják értékesíteni a nemzetközi piacon a terményüket. Ezt csak valamelyest fékezi, hogy a rekord gyenge forint mellett az itteni exportőrök egymás alá tudnak kínálni. Ugyanígy az étolaj és a gabona esetében is az erős nemzetközi kereslet húzza fel a belföldi árakat. A ruházati piacon az eltelt évek valamelyest visszafogott drágulása – a kereskedők gyakorlatilag folyamatosan akcióznak az ágazatban – az idén megtört, az itt is felgyorsult infláció egyértelműen a gyenge forint számlájára írható, mivel importtermékről van szó.
