Némileg érthetőbbé vált, hogy a Fidesz miért erőltette át a tavalyi év végén a törvényhozáson a „plázastop” néven elhíresült jogszabályt, amelynek fő célja, hogy a Fidesz gazdasági hátországát is jelentő hazai láncokat – elsősorban a CBA-t – megvédjék a német tulajdonú két harddiszkont, a Lidl és az Aldi versenyétől.

A GfK Hungária most publikált elemzéséből kiderül: a tavalyi évben az összes kiskereskedelmi üzletforma közül a diszkontok – elsősorban a két német harddiszkont – volt képes növelni a piacrészesedését, míg az összes többi eladási csatorna, így a hiper és szupermarketek, független és láncba szervezett kisboltok piaca stagnált vagy tovább csökkent.

Ennek oka, hogy a rohamosan gyengülő vásárlóerő miatt alaposan átalakultak nálunk a fogyasztói szokások. Egyrészt jelentősen csökkent a hipermarketek látogatottsága, mivel a magas benzinárak mellett egyre kevésbé éri meg a vásárlóknak az autós nagybevásárlás. Emellett, míg korábban a vásárlók inkább kevesebbet vásároltak, ám ragaszkodtak a megszokott termékeikhez, most egyértelműen elmozdult a kereslet az olcsó termékek – például kereskedelmi márkás áruk – irányába.

Márpedig ez a két elem - a lakóhelyhez való közelség és az olcsóság- egyértelműen a diszkontok malmára hajtja a vizet, amely így elsősorban a független kisboltok, ám a láncba szerveződött hazai boltláncok – CBA, Coop, Real, Arzenál – fő vetélytársai is lettek.

A plázastop valójában „diszkontstop”

Mint azt korábban is megírtuk: a plázastop valójában „diszkontstopot” jelent. A nagy plázaberuházások java része már a válság kapcsán befagyott, ellehetetlenült. A meglévő plázákban a magas, sokszor egy évtizedre előre és devizában kikötött bérleti díjat egyre nehezebben kigazdálkodó bérlők és a plázák tulajdonosai között állandóvá váltak a csetepaték. Azaz: 2011-re már semmi jele nem volt annak, hogy folytatódott volna a kilencvenes években elkezdődött plázaépítési hullám.

Ugyanígy lecsengett a nagy hipermarket-építési láz is. Ugyan egy-két nagy alapterületű, zöldmezős beruházás a hipermarketek között is akadt az utóbbi években azonban ezek inkább szabályerősítő kivételek voltak, a „nagyok” egyre gyakrabban nyitottak inkább a városon belül néhány száz négyzetméteres helyeket, mint a Tesco Expressek, vagy a City Spar.

Ezzel szemben nagyon is terjeszkedni tudtak a német tulajdonú diszkontláncok. A Lidl, majd a 2008-ban piacra lépett Aldi is éves szinten átlagosan 20 üzletet tudott nyitni, ráadásul úgy, hogy rendkívül hatékonyan tudtak üzemelni.

Jellemző mód a magyar piacon az éves szinten 150 milliárdos árbevételével már gyökeret eresztett Lidl 2011-ben 3 milliárd forint válságadó kifizetése után is feltehetően 9 milliárd forint körüli adózott eredményt realizálhatott – nagyjából annyit, mint az Tesco, akkor 570 milliárdos árbevétel mellett.

A kisboltok a legnagyobb vesztesek

A Fidesz arra hivatkozva nyújtotta be a plázastop-törvényt, hogy azzal a kormány azzal a „mikrovállalkozásokat” védi meg. A KKV-k támogatásának ígérete azonban nemcsak sokadszor ellőtt üres közhelynek tűnik, ám valótlan is.

A GfK kutatásából most kiderült, hogy változások igazi vesztesei a pontosan a független kisboltok voltak 2011-ben. Azonban a kisboltok legnagyobb vetélytársai nem a megzabolázni óhajtott diszkontok, hanem éppenséggel a hazai láncok, mint a jó kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező CBA. A diszkontok ugyanis nagyvárosok, megyeszékhelyek mellett egyelőre legalább néhány tízezer fő által lakott helyekre települnek, míg a hazai láncok a kistelepüléseken is terjeszkedni tudnak.

Azaz: a plázastop-diszkontstoppal a kormánynak sikerült bebetonozni a hipermarketek pozícióit a diszkontokkal szemben, míg a hazai láncok számára lehetőséget teremtett, hogy növeljék a piacrészesedésüket a független kisboltok ellen. Különösen, hogy a CBA is saját diszkontláncot indított el „Cent” néven, illetve jelenleg a Coop-al közösen pályáznak a Louis Delhaize-csoport tulajdonában lévő, ám eladósorba került Profi diszkonthálózat megszerzésére.