Azért kellett két nap alatt átnyomni a parlamenten a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakításáról szóló törvényt, mert jelenleg egyetlen takarékszövetkezet vagy integráció sem képes megfelelni a várhatóan jövő januártól szigorodó európai tőke- és likviditási szabályoknak – indokolta a sietséget a Portfóliónak adott interjúban Németh Lászlóné. A fejlesztési miniszter szerint emellett a vidéki kis- és középvállalkozóknak és a mezőgazdaságnak is „égető szüksége van” a versenyképes hiteleket és szolgáltatásokat kínáló szövetkezetekre.

Mint arról beszámoltunk: a kabinet kedden nyújtotta be a parlamentnek, és a kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés csütörtökön már meg is szavazta a takarékok működését alapvetően átalakító jogszabályt. A szövetkezetek formailag önállóak maradnak, de a tulajdonosi és menedzsmentjogaikat alapvetően korlátozzák. A takarékoknak kötelezően csatlakozniuk kell az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által alapítandó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez, az új integrátorba beolvasztják saját intézményvédelmi alapjaikat.

A jelenleg a szövetkezetek többségi tulajdonában lévő, a takarékok számára ernyőbanki szolgáltatásokat nyújtó Takarékbank az MFB és a Magyar Posta irányítása alá kerül, és központi banki szerepet kap: kötelező előírásokkal egységesítheti a takarékok üzletpolitikáját, termékeit. A bank ellenőrzi a szövetkezetek működését, az előírások betartását, és ha valamit nem talál rendben, felfüggesztheti, de akár le is válthatja az érintett takarék vezetését.

Németh Lászlóné a drasztikus átalakítást azzal magyarázta, hogy az állam kész akár százmilliárd forintot befektetni a rendszerbe, s ezért „az adófizetők is azt várják el”, hogy irányító jogokat szerezzen az integrációban és a Takarékbankban. A tárcavezető szerint az állam egyrészt hatóságként, a betétesek védelmében jár el, másrészt közpénzekből gazdálkodva jó befektetést is keres.

Hogy pontosan mire fordítaná az állam a beígért százmilliárd forintot, az továbbra sem derült ki, a takarékok esetleges feltőkésítését ugyanis kötvénykibocsátásból fedezné az integrációs szervezet, s bár a kötvényeket a Magyar Posta jegyezné le, de a kötvényeket később tulajdonrészre váltaná át a takarékokban, vagyis a szövetkezetekben közvetlenül is megjelenne az állami tulajdon.

A miniszter úgy látja, hogy bár a takarékok komoly forrásbőséggel rendelkeznek, a tőkehiány és a nem minden esetben felkészült menedzsment akadályozza a hitelezés bővülését. Ha ezeket a problémákat megoldják, több százmilliárd forint hitelezési kapacitás nyílhat meg a vidéki Magyarország, kiemelten a kkv-szektor és az agrárium számára – mondja Németh Lászlóné.

A piac és a pozíciók újraosztása mellett a lényeg pedig valószínűleg ez, vagyis az a 800 milliárd forint, amivel a takarékok több – jellemzően lakossági – megtakarítást kezelnek, mint hitelt. Ezt a puffert szeretné a kormány kipiszkálni és még a jövő évi választások előtt legalább részben becsatornázni a gazdaságba, csakhogy a takarékok vezetői nem álltak kötélnek, vagy legalábbis nem kívántak olyan gyors ütemű növekedést, hitelkiáramlást, mint amit a kormány elvárt tőlük.