A kormány ismét lefelezte a kevés nyereséges bank közé tartozó K&H első féléves eredményét. Tavaly ilyenkor a devizahitelek kedvezményes, rögzített árú végtörlesztése, idén a költségvetési lyukak foltozása miatt kivetett, a tranzakciós illeték alapján számolt egyszeri különadóval dézsmálta meg a belga KBC-csoporthoz tartozó pénzintézet nyereségét a kabinet. Míg 2012 első negyedévében az említett akció miatt négyszázmilliós, majd a második három hónapban már 7,5 milliárd forintos adózott profitról számolhatott be a bank, 2013 azonos időszakában 3,2 milliárd, illetve 3,9 milliárd forint eredményt ért el a pénzintézet.

A kormány június végén jelentette be, hogy az első négy hónap után befizetett tranzakciós illeték 208 százalékának megfelelő, összesen 75 milliárd forint különadót vet ki a bankokra. A K&H esetében ez nyolcmilliárd forintot jelent, melyet ugyan négy egyenlő részben kell megfizetnie, de a bank a teljes összeget az első és a második negyedévben számolta el. Így végül a tavalyihoz hasonló első félévről, a 2012-es nyereségtől tíz százalékkal elmaradó profitról adhatott ma számot a pénzintézet vezérigazgatója, Hendrik Scheerlinck.

Míg az olyan egyszeri terheket, mint amilyen például az idén kivetett különadó, a bankok, így a K&H sem tudja továbbhárítani ügyfeleire, a rendszeres elvonások, például a tranzakciós illeték beépülnek a díjakba. Utóbbi olyan mértékű elvonást jelent, hogy, ha akarnák, sem tudnák teljesen magukra vállalni a bankok. Jól mutatja ezt, hogy például a K&H-nál a nettó díjbevétel az idei első félévben 43 százalékkal ugrott meg a tavalyi azonos időszakoz képest.

A bank szempontjából azonban ez mindössze technikai jellegű növekedés: az ügyfelekre továbbhárított, a bankon csak átfolyó, beszedett, majd az adóhatóságnak befizetett tranzakciós illeték nélkül a díjbevétel lényegében nem változott volna. Megfordítva: ha a K&H nem árítja tovább – legalább részben – az illetéket, akkor az lefelezi a díjbevételét, és így hétmilliáros nyereség helyett háromilliárd forint körüli veszteséget szenvedett volna el az első félévben.

A kormány az idei költségvetésben mintegy 300 milliárd forint bevétellel számolt a tranzakciós illetékből. Ebből 220 milliárdot a bankszektornak kellene befizetnie, a többit a Magyar Államkincstárnak. Ha ezt az összeget a pénzintézetek nem hárítanák tovább az ügyfelekre, akkor ennyivel nőne a veszteségük. Márpedig a bankszektor a különféle kormányzati intézkedések és a nem teljesítő hiteleken elszenvedett veszteségek miatt a tavalyi évet így is 164 milliárdos, míg 2011-et 243 milliárd forintos mínusszal zárta.