Az elmúlt hónapban 74 újabb igény érkezett be a letelepedési államkötvények iránt. Mint ismert, aki kifizeti ennek 300 ezer eurónyi árát, az tartózkodási engedélyt, később letelepedési engedélyt kap a magyar államtól. Ez a 74 igénylés 22,2 millió eurót, vagyis 6,9 milliárd forintot jelent – írja a Magyar Nemzet.

Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.

A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvényből indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerű szigeteken vannak bejegyezve.

A külföldi befektető – miután átad a közvetítőcégnek 300 ezer eurót – jelenleg csupán 271 ezer euróért vesz kötvényt, mivel diszkontáron jut hozzá, ugyanis az állampapír öt év múlva fog 300 ezer eurót érni. A 29 ezer eurós különbséget a magyar adófizetők állják.

A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek – a 19,2 milliárd forintos hasznon túl – további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz, hogy a cégeknek költségeik is vannak.

A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékű államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplők – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le.