Június 16. fekete nap a hazai bankrendszer életében. A jogegységi döntést ismertetik a Kúrián Reviczky Zsolt

A magyar kormány devizahitelekkel kapcsolatban hozott, illetve további tervezett lépései az egész magyarországi bankszektornak jelentős károkat okoznak – mondta a Wirstschaftsblatt című lapnak Karl Sevelda. Az osztrák Raiffeisen Bank International vezérigazgatója szerint ugyan „béke van az országban, de nem a kormány és a bankok között” – utalt vissza nyilatkozata első felére, amelyben arról beszélt, hogyan érinti a csoport ukrán és orosz érdekeltségeit az ukrajnai konfliktus. Tény, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinél az árfolyamrés, míg az összes lakossági fogyasztói kölcsönszerződés esetében az egyoldalú kamatemelések visszafizettetése komoly csapást, a két évvel ezelőtti végtörlesztést többszörösen meghaladó terhet jelent majd a bankszektornak.

A leginkább érintett nagybankok eddig közzétett becslései alapján azonban az egyes pénzintézetek szintjén a visszafizetések nem okoznak megoldhatatlan mértékű problémát. (A végtörlesztés mintegy 300 milliárd forintjába került a bankoknak, de ebből végül az állam százmilliárdot magára vállalt.)

Az OTP a várható költségeket a maga esetében 137-147 milliárd forintra, az Erste 300 millió euróra (92 milliárd forint), a K & H 49 milliárd forintra, a Raiffeisen 120-160 millió euróra (37-49 milliárd forint), a Budapest Bank 34,3 milliárd forintra, míg az FHB 16,5-19,5 milliárd forintra becsülte. A nagyok közül mindössze az UniCredit nem tett közzé előrejelzést, míg az MKB csak az árfolyamréssel kapcsolatban közölt számot (5,1 milliárd forint), igaz, emiatt már úgyis a leendő új tulajdonos, a magyar állam feje fájhat. (Az MKB sorsáról szerdán tárgyal a kormány.) A hitelintézetek mellett az intézkedés sokba kerül a lízingcégeknek is: a Magyar Lízingszövetség közlése szerint ebben a szektorban százmilliárd forint körüli tétellel lehet számolni.

A bankokat persze még érhetik meglepetések, a számla ennél végül még nagyobb lehet, amit már az is jelez, hogy a felügyeletüket ellátó jegybank 700-900 milliárd forint körüli összeggel számol az árfolyamrés és kamatemelések visszafizettetése kapcsán. A magyarázat egyszerű: a parlament az elszámolás pontos módjáról (és menetéről) még nem döntött, ezt majd egy külön jogszabályban határozzák meg várhatóan szeptember–októberben. Így például nem tisztázott kérdés az árfolyamgátba belépők törlesztőrészletének visszaszámolása, vagy az sem, hogy az adósok a nekik járó pénzt kamatostul, netán kamatos kamattal kapják vissza.

A pénzintézeti szektor terheit tovább növeli majd a devizaalapú jelzáloghitelek tervezett kivezetése, forintosítása. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke hét végén a Hír TV P8 című műsorában arról beszélt, hogy a jövő év elejétől az adósok már a forintosítás utáni kedvezőbb törlesztőrészleteket fogják fizetni. Ez vélhetőleg azt jelenti, hogy a devizahiteleket a piaci árfolyamnál kedvezőbb szint mellett váltják át – erről korábban beszélt már Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője is. Amennyiben az Országgyűlés akár csak öt-tíz százalékos diszkontot is biztosít a devizahiteleseknek, az becslések szerint további 170-340 milliárd forintjába kerülhet a bankoknak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem tart attól, hogy a kormányzat intézkedései, a devizahitelezés rendezése miatt bankok mennének csődbe.

Varga Mihály a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy a külföldi anyabank kivásárlása az MKB-ból egyedi eset (hiszen Brüsszel kötelezte a bajorokat az eladásra), minden pénzintézet, amely korábban menni akart, végül marad, a külföldi tulajdonosok rendezni fogják a devizahitelek forintosításának költségét. Utóbbival kapcsolatban azt is elárulta: a jegybank devizatartalékának felhasználása is szóba jöhet a forintosítás kapcsán. (Ettől korábban Matolcsy György csapata mereven elzárkózott – igaz, akkor még csak a Magyar Bankszövetség javasolt ilyen lépést.)

Varga Mihály arról is beszélt, hogy ha a költségvetés a gazdasági növekedésből pluszforrásokhoz jut, akkor néhány szektor, köztük a bankrendszer esetében a különadókat át lehet gondolni, a bankadót felül lehet vizsgálni. A bankadó teljes eltörlésére, kivezetésére ugyanakkor nem lehet számítani. Orbán Viktor ugyanis korábban többször – például mindjárt az áprilisi országgyűlési választásokat követő első, április 7-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján – egyértelművé tette, hogy amíg ő és kormánya vezeti az országot, addig ez az elvonás része marad az adórendszernek.