A karácsony előtt megtartott első – sikeres – tendert újabb követte szerdán: az Európai Központi Bank korlátozás nélkül, de fedezet ellenében kínált fel olcsó, hároméves futamidejű hitelt az európai bankoknak, amelyek éltek is a lehetőséggel, s együttesen 529,6 milliárd eurónyi friss forrásra tettek szert.

Az elemzők 300 és 500 milliárd euró közötti igényt vártak előzetesen, s ez utóbbinál húzták meg a siker alsó határát. Ezt tekintve a tender tehát kiválóan sikerült, innentől fogva csupán az a kérdés, hogy a bankok mire költik a pénzt, vagyis a kihelyezés, a beruházásokat segítő hitelek aránya milyen magas lesz, s mennyit fordítanak majd államkötvények vásárlására.

Utóbbi ugyanis a kis kockázattal elérhető magasabb, 4-8 százalékos hozamszintek miatt vonzó lehet a pénzintézetek számára. Az állampapírpiacokra zúduló eurómilliárdokkal is célt ér az EKB, hiszen a növekvő kereslet leszorítja a hozamokat, ezzel a hitelfelvevő országok finanszírozása is könnyebbé válik, és az adósságterheik növekedése lassulhat.

Nem kétséges, hogy a december 21-ei tenderen kiosztott milliárdok közül számos rövid úton a kötvénypiacokon landolt, ennek tudható be az olasz és a spanyol kötvényhozamok év eleji látványos csökkenése. Mindamellett elemzők szerint az új forrásokból bőséggel jut a vállalkozói szféra fejlesztéseinek hitelezésére, amivel ki lehetne rántani Európa szekerét a recessziós gödörből.

A két tenderből álló „sorozat” ezzel véget is ért – egy időre legalábbis. A decemberi 489 milliárddal együtt összesen 1019 milliárd eurónyi likviditáshoz jutott a tendereken részt vevő csaknem nyolcszáz pénzintézet. A bizalomhiány miatt erősen lecsökkent bankközi hitelezésre is jótékony hatással lesz a friss pénz. A piacokat a tender sikere nem lepte meg, a vezető részvényindexek kisebb erősödéssel reagáltak a bejelentésre, majd visszatértek korábbi szintjükre.