Ezen bukhat el a Matolcsy-féle luxusáfa
Hülyeség – mondott véleményt a kormány legújabb ötletéről egy adószakértő. Arról van szó, hogy bevezetnék a luxusáfát, vagyis bizonyos „luxuscikkek" esetében egy negyedik, 35 százalékos áfakulcsot. Ehhez még el kell nyerni az unió támogatását, ezért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kéréssel fordult Brüsszelhez, hogy az Európai Bizottság hárítsa el az útból az akadályokat. Jelenleg ugyanis csak három kulcsból állhat az áfarendszer, a legmagasabb kulcs pedig nem haladhatja meg a 25 százalékot.
Ahhoz, hogy a magyar kormány célba érjen, első lépésben az összes tagállamnak támogatnia kellene a javaslatot. Ha ez megvan, akkor az áfatörvény módosítása következik. Az adószakértők szerint kivitelezhető, hogy azonos termékcsoporton belül különböztessenek meg cikkeket áfatartalom szerint. Más kérdés, hogy egyéb, például versenyjogi szempontból ez megállja-e a helyét. Mert előfordulhat, hogy az egyik gyártó elegáns öltönye bekerül a 35 százalékos kulcsba, a másik hasonló minőségű terméke nem. Akár az Alkotmánybírósághoz is elkerülhetne az adó ügye, bár mostani felállásában több mint kétséges, hogy elmarasztaló döntést hozzanak.
Ami viszont a legnagyobb kockázat, hogy ha a többi tagállam gátat ugyan nem vet a kezdeményezés elé, de maguk nem vezetik be ezt az adót, akkor felpörög a bevásárlóturizmus. Értékesebb híradástechnikai eszközöknél már megéri kimenni Bécsbe vagy Pozsonyba, vagyis nemhogy a magasabb, 35 százalékos áfa, de még a 25 százalék sem fog befolyni a költségvetésbe. A tízmilliárdos nagyságrendű bevétel is jó eredménynek számítana.
Egyelőre az sem tisztázott, mit ért a kormány luxuscikkek alatt. Korábban voltak már kísérletek a luxusadó bevezetésére, az első ilyen intézkedés még évtizedekkel ezelőtt a fényképzeőgépeket érintette, majd az elmúlt években az értékesebb lakások, hajók és légi járművek váltak adóalappá, de az Alkotmánybíróság, illetve a kormányváltás gondoskodott róla, hogy ne legyenek hosszú életűek.
Nem lenne meglepő, ha az értékesebb autók is ebbe a körbe kerülnének. A Népszabadságnak név nélkül nyilatkozó importőrök a megkeresésünkkor nem kaptak levegőt az információ hallatán, és már a megfogalmazással is gondban voltak, hiszen a luxus meghatározása is nehéz. A luxus kategória jelenthet prémium minőséget és (vagy) árat. Így luxusautónak mondható a BMW konszernhez tartozó, ám méretében kicsi, de nem éppen olcsó Mini, vagy az Audi A1-es és a Mercedes A-osztály.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, Erdélyi Péter is igencsak meglepődött a luxus termékeket érintő áfa ötletén, hiszen már a luxus meghatározásával is gondban volt. Vélhetően a magyar piaci átlag feletti, vagyis az 5,5-6 millió forintnál is drágább autók sorolhatók a luxuskategóriába. Az elnök szerint viszont nehéz ide sorolni egy VW Passatot, ami egy átlagos menedzserautó, és van belőle tízmillió forintnál olcsóbb és drágább is. Felvetődik a kérdés, hogy ha az árat vesszük alapul, akkor ugyanarra a modellre kétféle áfa lesz? Mert ugye a bőrkárpitozás és a navigáció már alaposan emeli az árat.
Amennyiben a hír igaz, akkor értetlenül állunk a kezdeményezés előtt, mert a korábbi nyilatkozatoktól és szándékoktól eltérően ez nem a gazdaság fehérítését szolgálná, hiszen a magasabb áfa még inkább a külföldi rendszámos autók mezőnyét gyarapítaná – nyilatkozta megkeresésünkre Varga Péter, a Lexus márka modelljeit is forgalmazó Toyota Hungary kommunikációs vezetője.
Ugyanilyen dilemmáik vannak a ruházati kereskedőknek: a Népszabadság által megkérdezett piaci szereplők szerint a Matolcsy-féle javaslattal az egyik fő probléma, hogy nem tisztázza, mit tekinthető luxusnak. Amit például a magyar piacon annak tartanak, az nemzetközi szinten inkább az erős középkategóriába sorolható. Berendi András a Roland divatház tulajdonosa szerint - a divatház forgalmazza többek között a Hugo Boss, a Marc' O Polo és a Tommy Hilfiger márkákat - Magyarországon nagyjából tíz ruhamárka van jelen, amelyik szakmailag luxusnak mondhatók. Berendi András úgy becsüli: ezek összesített forgalma a legjobb esetben is 5 milliárd forint körül alakul, így az adóemelésből mindössze pár százmillió forint csorogna be az államkasszába.
Berendi András szerint azonban a 35 százalékos áfakulcs mellett ezek a vállalkozások egy része tönkremenne, mivel a tehetős vásárlóik ezután sokkal inkább külföndön vásárolnák meg ezeket a ruházati termékeket. (Kivéve persze, ha az összes uniós országban egységes lenne a luxusáfa mértéke.) Bár az igazi nagy divatmárkák presztízsokokból nem vonulnának ki az itteni piacról, ám a tíz hazai luxusbrand között vélhetőleg lenne olyan, amelyik emellett döntene - mondja Berendi.
