A tizennyolcból hét magán-nyugdíjpénztárnál nem érte el a törvényben előírt kétezret a pénztárban maradásról tett nyilatkozatok száma, ám az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ma közzétett adatok a január 31.-i állapotnak felelnek meg. Vagyis még nem szerepelnek benne a később beadott nyilatkozatok. Valójában azonban azok sem fognak változtatni a helyzeten, a törvényi limithez legközelebb álló pénztárnak, a Dimenziónak is 570 maradó nyilatkozata kellene még, hogy teljesítse a feltételt.

Az ONYF szerint kevesebb mint 100 ezren maradnak pénztártagok. Korábban több mint 102 ezerről szóltak a hírek, de a nyugdíjbiztosító munkatársa az MTI-nek az adatok konszolidálásával, a visszavont vagy tévesen iktatott nyilatkozatokkal magyarázta az eltérést. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy még érkeznek be nyilatkozatok.

A kritikus taglétszámot a munkáltatói hátterűek - Honvéd, Vasutas, Postás, Villamosenergia-Ipari Társaságok pénztára - nem érték el, mellettük még a megszűnés - vagy az összeolvadás - vár a Quaestorra, a Dimenzióra és az Életútra. A többi pénztár tovább működhet, persze kérdés, hogy a megváltozott feltételek mellett ez megéri-e nekik.

Az összes egykori pénztártag 3,12 százaléka maradt tag. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobbak közül több is alatta maradt az átlagnak. Így az OTP tagjainak 2,33 százaléka nyilatkozott a maradásról, de nem érték el a 3 százalékot az Allianz és az Aegon pénztárak sem. Arányaiban a legtöbben egyébként a Dimenziónál nyilatkoztak (11,4 százalék), de bőven átlag feletti volt szintén elbukó Villamosenergia-Ipari pénztár teljesítménye is. A megmaradók közül pedig a Budapest tagsága volt arányában a legaktívabb.

Földrajzi bontásban a főváros, illetve Pest megye lakossága tartott ki leginkább pénztára mellett, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő pénztártagok inkább az állami rendszerbe tértek vissza (a volt tagság mindössze 1,19 százaléka nyilatkozott a pénztárban maradásról).

Érdekesen alakult az életkor szerinti nyilatkozattétel: a leginkább aktívak saját tagi létszámukhoz képest az 1955-ben, vagy azt megelőzően születettek voltak, itt a tagság 4,07 százaléka maradt pénztárában. A következő, 1956-1960 közti korosztálynál már nagy visszaesés van (2,56 százalék), s innentől egy hegycsúcsra emlékeztető görbét ír le az aktivitás: a csúcsot az 1971-1975 közöttiek 4,02 százaléka jelenti, majd az ereszkedés az 1991 utáni korosztálynál éri el a mélypontot, 0,46 százalékkal. Ha viszont azt nézzük, az egyes korosztályok maradásról nyilatkozói mekkora részt tesznek a teljes maradók táborában, akkor az 1976-1980 közöttiek vezetnek, több mint 24 százalékkal. A legidősebb korosztály (az 1955 előttiek) súlya aktivitásuk ellenére csekély, 1,86 százalék. Vagyis hiába vonultak nagyobb arányban nyilatkozni, kis létszámuk miatt ez nem befolyásolta érdemben megmaradó a pénztári tagságot. A nemek szerint az állapítható meg, hogy az 1955 előtti hölgyek, illetve az 1976-1980 közötti férfiak voltak a legaktívabbak.