Ez az MNB-alapítványok nagy trükkje
Egy nappal az után, hogy – talán kisebb meglepetésre – az ügyészség eljárást kezdeményezett a milliárdokat közbeszerzések nélkül elköltő jegybanki alapítványok ügyében a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, az alapítványok máris ellentámadásba, magyarázkodásba mentek át. A Pallas Athéné Alapítványok (így hívják az MNB által 260 milliárdos vagyonnal kistafírozott szervezeteket) által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá – közölték az alapítványok az MTI-vel.
Ezt majd végül a döntőbizottság fogja megítélni. Mindenesetre a Fővárosi Főügyészség is arra alapozta az eljárás kezdeményezését, hogy bár a közbeszerzési törvény alapján ajánlatkérőnek minősülnek az alapítványok, mégis mellőzték ezt az eljárást a beszerzéseiknél. Az elköltött pénzek egy része Matolcsy György jegybankelnök rokonságának érdekeltségeihez is került.
Az a nagy trükk abban, hogy a jegybanki alapítványok sorra kezdeményeztek maguk ellen eljárásokat a közbeszerzési hatóságnál, hogy így csak az elmúlt egy évben kötött szerződéseket tekintheti át a döntőbizottság (hivatalból történő eljárás esetén azonban öt évig is visszanyúlhatnának), és az esetleges büntetés is sokkal kisebb lehet. Így ha lesz is retorzió, azt minimalizálni tudja ezzel a húzással a Matolcsy vezette jegybank hat alapítványa, és elképzelhető, a személyi felelősség kérdése sem merül fel olyan élesen kisebb büntetés esetén.
Egy kisebb pofont kaptak az alapítványok azzal, hogy a héten egyenként 200 ezer forintos büntetést mért rájuk a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert korábban nem jelentkeztek be a közbeszerzési törvény hatálya alá.