Mennyiségi problémaként kezeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamatkérdést, azaz ott és addig vág, ahol és amennyit csak tud – összegezhető az elemzők véleménye a kedden esedékes újabb kamatdöntő ülés előtt. A tavalyelőtt augusztusban megkezdett csökkentési ciklus folytatasa kétharmados többséget élvez a Reuters által megkérdezett szakértők körében: a 22 válaszadó közül tizennégyen jövendöltek tíz bázispontos csökkentést, ami újabb fékezést jelent az eddigi 25, majd 15 bázispontos vágási sorozatban.

Egy elemző szerint nincs az a válság, ami elrettentené a 15 bázispontos kamatcsökkentéstől a testületet, míg az ellenkező oldalon heten sorakoztak fel: ők az orosz–ukrán feszültségeket szem előtt tartva a nullás megoldást, azaz a 2,70 százalékos kamatszint tartását várják az MNB-től. Csak az emelés nem szerzett magának híveket – egyelőre. Mert arra kevés esély mutatkozik, hogy a második fél évtől – vagy még korábban – meginduljon az alapkamat felfelé. Háda Bálint szerint decemberre akár 3,5–4 százalékig emelkedhet vissza a kamat. A Quaestor vezető elemzője úgy látja, az MNB tavasszal kénytelen lesz leállni a csökkentésekkel, de erre nem belső gazdasági okok fogják rákényszeríteni, hanem a külső körülmények megváltozása.

A most még nulla százalék körüli infláció lehetővé teszi a kamatvágást, de az árindex az év vége felé haladva biztosan halad majd a jegybanki célként meghatározott 3 százalék irányába, s erről az oldalról nézve már magasabb kamatot kell ígérni az országot finanszírozó befektetőknek, különben máshová viszik a pénzüket. A külső tényezők közül Háda elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásbővítő programjának fokozatos leállítását említette, ami együtt jár a dollár erősödésével, s az amerikai eredetű pénzek hazavándorlásával. Főleg annak tükrében, hogy a Fed múlt szerdán már jelezte: a nulla százalékon álló kamatát a vártnál korábban megemelheti.

Március elején Balog Ádám, az MNB alelnöke úgy fogalmazott, hogy bár a stabilan alacsonyan maradó infláció adna lehetőséget a további kamatcsökkentésekre, a megváltozó globális pénzügyi környezet és az ukrajnai feszültség miatt a jegybanknak át kell értékelnie a helyzetet, és a következő időszaki döntéseit ennek tükrében kell meghoznia – emlékeztet Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. Ez alapján arra számíthatnánk, hogy véget ér a kamatcsökkentési ciklus. A nyilatkozat óta a forint árfolyama stabilizálódott, és a nemzetközi porondon is oldódott valamelyest az ukrán helyzet miatti feszültség. Az elemző ezzel együtt sem lát erős érveket a csökkentési ciklus folytatása mellett, míg a kamatvágással járó kockázatok kevésbé feszült nemzetközi környezet mellett is jelentősek. Mivel a kamatdöntés nem kívánságműsor, az OTP-nél is számítanak egy 10 bázispontos csökkentésre. A lényeg, hogy a kiadott közleményben milyen jövőképet vázol fel azMNB – hangsúlyozza Szaniszló Bálint.

A Quaestornál úgy vélik, a forintgyengülés nem áll meg. Az euróval szembeni árfolyam már több enervált kísérletet tett a 314-es szint áttörésére, de ez május környékén már sikerülhet neki. A forintgyengülés kisebb lehet, ha a gazdaság kiszámítható, stabil és fenntartható növekedési pályára áll – tette hozzá Háda, aki szerint 2014-et a 310 forintos euróárfolyam jellemzi majd. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ennél derűlátóbb: 301,5 forintos átlaggal számol. Szerinte lényeges, hogy az MNB határozott jelzést adjon a piacnak a kamatcsökkentési ciklus befejezéséről, amibe most még egy 15 bázispontos, vagy két, 10-10 bázispontos vágás még éppen belefér. Ha a jelzés megérkezik és ez a makrogazdasági mutatók javulásával párosul, az ismét a 300 forintos szint alá nyomhatja az év során az eurót – igaz, nem sokkal.

A héten nagyobb izgalom nem is várható. Hétfőn teszik közzé a Markit Intézet márciusi feldolgozóipari beszerzési menedzser indexeit. A piac számára fontos mutatóban nagy változás nem várható, az lehet kérdéses, hogy a konjunktúrát jelző várakozásokra mennyire telepszik rá az ukrán helyzet miatti aggodalom. A foglalkoztatottsági adatok közlése sem ígér sok újat, legfeljebb az érdekes, hogy a négymilliós szintet a februárral zárult három hónap átlagában is ki tudta-e mutatni a statisztika.