Megjósolhatatlan, hogy a járulékkedvezmények és a két új adó mekkora bevételkiesést okoz jövőre, így előfordulhat, hogy év közben is adóemelésre kényszerül a kormány – mondta az Adó Online-nak adott interjújában Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

Hogy mely adókat lehet év közben emelni? Szinte mindegyiket. – Vannak olyan típusú adók, amelyeket simán lehet egyik hónapról a másikra emelni, ilyen például a kata és az áfa is. Ha év közben kell bevétel a költségvetésnek, a jövedéki adóval szoktak "kuruckodni", a közműadót is bármikor lehet emelni – mondta Vámosi.

Általános áremelkedés várható a kiskereskedelemben a módosított iparűzési adó nyomán – mondta a szakértő, hiszen az új szabályozás sok, nagy tömegű áruval és kis árréssel dolgozó nagy cég árrését egy az egyben elviszi majd, s ők nyilván árat fognak emelni. 

Év közben módosulhat a kata és a kiva szabályozása – vélekedett a szakértő. Hozzátette: korántsem biztos, hogy jövőre nőnek az adóbevételek, nem tudni ugyanis, hogy hányan választják az új adónemeket – a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) –, s így azt, hogy az adóátalányok mekkora bevételkiesést okoznak. Az adócentralizáció mértéke a szakértő szerint néhány tizedszázalékkal nő.

Az adónemek száma összességében emelkedett, márpedig minél több az adónem, annál áttekinthetetlenebb a rendszer. – Aki ma azt mondja magáról, hogy a teljes adóspektrumot érti és részletekbe menően ismeri, az vagy hazudik, vagy politikus – jelentette ki a Complex kiadó adózási szakportáljának adott interjújában. 

Hektikus, kapkodó, kiérleletlen, megfontolatlan – ezeket a jelzőket már a jogalkotásról mondta, elismerve azonban, hogy a kisadók közül a kata, amely új adóként bonyolítja a rendszert, az érintett adóalanyok számára jelentős egyszerűsítés. A kivában nincs egyszerűsítés, ott közteher összevonásról van szó – értékelt.

Az adószakértő kifejtette: egyetért minden, a gazdaság fehérítése irányába tett lépéssel. Ezek között említette a készpénzfizetés korlátozását és a fordított adózás kiterjesztését a sertéságazatra. Úgy vélekedett, a pénztárgépek összekötése a NAV-val is helyes, bár még kérdéses, hogy mikor és hogyan valósul meg, kell ugyanis még egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, amely tisztázza a határidőket és azt, hogy ki fizeti az átállást. Hangsúlyozta, válságban helyesnek tartja azt a költségvetési filozófiát, hogy az alrendszerekből kivonják a pénzeket, és adót emelnek. 

A gazdaság élénkítésének semmilyen módját nem látja, kivéve az átalányadókat, bár ezeket a GDP szerény hányadát adó mikro- és kisvállalkozások választhatják, válaszolta annak firtatására, segíti-e a válság leküzdését az adórendszer.

– Az adórendszer több gazdaságpolitikai hatását nem ismerjük. Például levitték a társasági adót, ami önmagában igen befektetővonzó intézkedés. Ezzel szemben hektikus a jogalkotás, és azt láthatjuk, hogy ahol van némi, vagy az átlagosnál nagyobb nyereség, oda rögtön "benyúl" az állam egy különadóval. Ez a kiszámíthatatlanság a piac résztvevői számára kifejezetten taszító" – fogalmazott.