Kinek éri meg az eva?
Támogatja a kormány a Fidesz frakció kérését, így nem 40, hanem 37 százalékra növelné az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát, az összeghatárát pedig 25-ről 30 millió forintra emelné. Erről Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújt be módosító indítványt az adótörvények hétfői zárószavazás előtt.
Ha ezzel valóban véget ér az adónem körüli ámokfutás, és a parlament megszavazza a javaslatot, akkor jövőre még biztosan lesz eva, s az érintettek őrült számolgatásba kezdhetnek, hogy vajon megéri maradniuk, vagy inkább érdemes visszatérniük a normál adózók körébe. A döntést december 20-ig kell meghozni, ami azt is jelenti, hogy jogszabály kihirdetését követően a vállalkozásoknak még egy hónapjuk sem lesz arra, hogy határozzanak a jövőjükről.
- A kormány visszaszorítja és ellehetetleníti az evát, az adózók közül sokan vissza fognak térni a szürke és a feketegazdaságba – állítja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke. Hozzátette, az intézkedés egyáltalán nincs összhangban azzal, amit a kormányprogram tartalmaz, mely szerint megtartják, és kiterjesztik az átalányadózást. Szerinte azoknak érdemes megtartaniuk az evát, akik legfeljebb 30 százalék körüli költséghányaddal dolgoznak, illetve továbbra is megéri majd evázni az adóoptimalizálóknak. (Egy vállalkozó két céget alapít, az egyikben a költségeket mutatja ki, a másik az első alvállalkozójaként működik, s ez utóbbi fizet evát a bevétel után.)
Zara László, az Adótanácsadók Egyesülete elnöke gyors számítást végzett a kérésünkre. Mint mondta, a kalkuláció egyáltalán nem egyszerű. Egy egyéni vállalkozónak vagy egy egy beltagos bt-nek alapból, még akkor is, ha egy fillér bevétele sincs, összesen 688 500 forintot kell befizetnie az államkasszába, különböző járulékok formájában. Ha van 10 millió forint bevétele – aminél nagyon nincs több az evázóknak – akkor a 37 százalékos eva, az 1 százalékos iparűzési adó, és a befizetett járulékokat tekintve a teljes adóterhelés 44,8 százalék. Ugyanez levezetve egy 30 millió forintos bevétellel, 39,3 százalék.
Az adószakértő kiszámolta azt is, hogy mi az a költséghányad, amelynél még megéri maradni az eva-körben. Mint mondta, a tízmilliós vállalkozásnak 30 százalékos összköltségig, a 30 milliósnak pedig 28 százalékig nem érdemes váltania. Akinek azonban ennél több kiadása jön össze, annak már egyértelműen megéri visszatérni a normál adózók körébe.
Magyarul, minél több, a tevékenységéhez kapcsolódó, elszámolható költsége van a vállalkozásnak, annál inkább érdemes visszalépnie, és a hagyományos adózást választania, ahol a költségekkel csökkenthető az árbevétel, így kisebb adóalap után kell közterhet fizetni. Az interneten egyébként bloggerek, szakértők teszik közzé a számításaikat, sőt eva-kalkulátor is indult. Van aki szerint csak 17 százalékos költséghányadik érdemes evázni, van aki elmegy 31 százalékig is. Nyilván ez függ a bevételektől is.
Zara László szerint egyébként a kormány eva politikája elhibázott, nem ellehetetleníteni kellene az adónemet, hanem megszüntetni az áfa levonhatóságát, és egy alacsonyabb adókulcsot kellene megállapítani, mondjuk 10 millió forintig, 10 százalékot. Ez az jelentené, hogy az evás alanyi adómentes lenne, nem adna áfás számlát, így a tőle szolgáltatást megrendelő másik cég nem tudna áfát visszaigényelni a költségvetésből.
Időt nyertek
Az eva kulcsának 30-ról 37 százalékra emelése azt jelenti, hogy ugyan 7 százalékkal nő az eva, de az e körben érintett vállalkozások adószintje több mint 23 százalékkal emelkedik – mondta Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: ez sokaknak fájó, szinte elviselhetetlen nagy emelkedés. Azt azonban örömmel fogadta, hogy jövőre megmarad az adónem, mert így lesz idő a későbbi megszüntetésére felkészülni.
Az időnyerés lehetőséget adhat arra, hogy a szakmai szervezetek, a munkaadók képviselői, az adótanácsadók leüljenek, és egyeztessenek az eva 2013-as kivezetésének rendjéről, az adónem pótlásáról, egy olyan módszerrel, hogy az érintett, ma csaknem 100 ezer, kizárólag hazai mikro- és kisvállalkozó a jövőben is egyszerű adminisztrációval adózhasson, és az új, ma még nem ismert átalánytípusú rendszer jól illeszkedjék a normatív adórendszer követelményeihez.
