Eurózóna: az infláció csökken, az export romokban
A 17 tagú euróóövezetben a márciusi 2,7 százalékról áprilisban 2,6 százalékra mérséklődött a pénzromlás éves üteme – jelentette az Eurostat, az EU statisztikai hivatala. A közölt adat megfelel az előzetes becsléseknek. A havi változás 0,5 százalékos volt. A volatilisan mozgó élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció változatlan, 1,6 százalékos maradt áprilisban. A bejelentésre az euró 0,1 százalékot gyengült a dollárhoz képest, a keresztárfolyam 1,2720-as szintre állt be.
Az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célja 2 százalék, ezt a szintet jövőre érheti el az árindex. Az idén a friss elemzői előrejelzések szerint 2,3 százalékos lehet az infláció az euróövezetben, míg jövőre 1,8 százalékos átlaggal számolnak. A három hónappal ezelőtti előrejelzések még 1,9 százalékos idei és 1,7 százalékos 2013-as inflációt vetítettek előre.
A negyedéves adatok azt mutatják, hogy az eurózóna hazai összterméke (GDP) 0,1 helyett 0,2 százalékkal esik vissza 2012-ben. A költségvetési megszorítások és az egyre nagyobb munkanélküliség negatívan hat a fogyasztók vásárlási hajlandóságára, következésképpen behatárolja a vállalkozások áremelési törekvéseit. Az EKB legutóbbi, május 3-ai ülésén szinten tartotta az 1 százalékon álló alapkamatot, miközben Mario Draghi elnök az inflációs veszélyre figyelmeztetett.
Michael Schubert, a Commerzbank frankfurti elemzője a Bloombergnek azt mondta, hogy ha az EKB-nek a kamathoz kellene nyúlnia, azt inkább a gazdasági fejlemények, semmint az árak alakulása indokolná. Ezzel együtt úgy véli, a második félévtől lassan, fokozatosan kezdenek kibontakozni a konjunkturális folyamatok, s az infláció normális szintre süllyed, ami lehetővé teszi a központi bank számára, hogy szinten tartsa a kamatot. Az infláció lecsengésében nagy szerepük lesz a lassan csökkenő energiaáraknak.
Az eurózóna gazdasága azonban még messze van egészséges állapottól. Erre utal, hogy a márciusi export 0,9 százalékkal marad el a februáritól, pedig a második hónapban januárhoz képest még 2,2 százalékos előrelépést mértek a statisztikusok.
Az euróövezetben a szolgáltatások és az ipar nyolcadik egymást követő hónapban produkált csökkenést, míg az üzleti bizalmi indexek a december óta mért legalacsonyabb szintre süllyedtek. A márciusban 10,9 százalékra romló munkanélküliségi ráta másfél évtizedes csúcsra ért.
Ahogy megszokhattuk, Németország tartja a lelket az euróövezetben, a magyar áruk legnagyobb felvevőpiaca az első negyedévben a várakozások ötszörösének megfelelő, 0,5 százalékos GDP bővüléssel kápráztatta el az elemzőket. A német export célterepe újabban Kína és az ázsiai feltörekvő országok, amelyek a globális gazdasági lassulással szemben sokkal ellenállóbbak, mint az adósságválságban megrokkant Európa.
Amúgy az import is visszaesett márciusban februárhoz képest, a változás 1,1 százalékos volt. Januárról februárra még 3,2 százalékos bővülést mutatott ki az Eurostat.