Támogatásra, türelemre vagyis időre van szüksége Görögországnak, hogy úrrá legyen gondjain - jelentette ki George Papandreou, aki 2009 és 2011 között volt az ország miniszterelnöke, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület budapesti konferenciáján tartott előadásában. Megfigyelők szerint azonban ez már nem nagyon van meg az országgal szemben. Elég arra gondolni, hogy szerdán Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását tovább csökkentette a Standard & Poor's. A hitelminősítő elsősorban arra hivatkozott, hogy a görög kormány a jelek szerint a nyugdíjak folyósítását és az egyéb hazai fizetési kötelezettségek teljesítését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni adósság törlesztése elé sorolja.

A döntés értelmében a dél-európai állam eddigi "CCC plusz"-ról egy fokozattal "CCC"-re rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság osztályzatát, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A volt miniszterelnök országával szembeni piaci reakciókkal kapcsolatban jegyezte meg, hogy úgy tűnik a befektetők már nem nagyon akarnak időt adni. Pedig ez nélkülözhetetlen, hogy a változások az új törvények eredményt hozzanak.

Görögország persze újra és újra nekiugrott a megoldások keresésének és a változtatásoknak – hangsúlyozta -, ám különböző területeken újabb és újabb problémák ütik fel a fejüket. A déli állam gondjai igen régről fakadnak, mert az uniós csatlakozáskor például jóval kevesebb feltételt támasztottak, mint a később integrálódó volt szocialista országokkal szemben. Az államigazgatás, állami rendszerek így egy átláthatatlan felépítéssel léptek be a közösségbe, s később sem történtek meg a reformok, amely alapvető nehézségeket okoztak.

Papandreou hangsúlyozta Európa sokszínűsége rá kell világítson arra, hogy a megoldások is eltérőek lehetnek. Szerinte az eurókötvények kiadása például megoldást jelentett volna a helyzetükre, ám Németország ezt nem támogatta. A német gondolkodásmód azt eredményezte, hogy bűnbakokat keresett az európai berendezkedés. - Csak élvezik az életet a görögök, s nem dolgoznak – hangoztak el a kritikák -, ám a statisztikák szerint a déli állam az egyike a legtöbbet dolgozó országoknak a közösségen belül. Ezzel arra mutatott rá, hogy a periféria államaira nyomták rá a probléma terhét, nem együttesen Európa vállalta azt, pedig erre lenne szükség – jegyezte meg. Európa ugyanakkor nem állt készen arra, hogy egy ilyen mélységű válsággal szembe tudjon nézni, megosztottá vált.

A konkrétumokról szólva a volt görög miniszterelnök úgy vélte, hogy a reformokat és a megszorításokat például egyszerre lehetetlen végrehajtani. Szavai szerint amerikai szakértők arra mutattak rá, hogy ez éppen legkevésbé hatékony megoldás.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög válság az Európai Unió rendszerszintű problémákra is rávilágítottak. Jöttek az olasz és a spanyol gondok és arra adott csomagok. Ha az európai segítségnyújtás határozottabb és erőteljesebb lett volna, akkor talán nem lett volna szükség ezekre – jegyezte meg. Ez pedig azt a sajnálatos következménnyel jár, hogy az egység érzése is sérül az Európai Unióban, amely mindenképpen káros.

Megjegyezte: a déli államok esetében persze további megszorításokra és magasabb adókra van szükség, mint ahogy arra is, hogy kezeljék az adósságcsomagjukat. Ehhez viszont a közösségen belüli kompromisszumokra is szükség van. - Nem minden ország esetében csak a német modell működik, de szükség van Németország iránymutatásaira – vélekedett. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, fontos hogy Európában az erősebb országok ne vegyék készpénznek nagyobb befolyásukat.

Az európai gazdaságok jövőbeli kihívásaira is kitért a volt görög államfő. Nehéz olyan országokkal versenyezni, ahol például gondok vannak az emberi jogok betartásával is. Nem kis feladat megoldani a azokat a problémákat, amelyek a globalizációból erednek. A globális kapitalizmus ugyanis komoly egyenlőtlenséget hozott létre. Nem nagyon van más megoldás, mint ezek ellen az egyenlőtlenségek ellen együtt fellépni, vagy elveszítjük a hitünket a globalizációval, globális gazdaságokkal kapcsolatban.

Ha ez megtörténik, törzsi rendszerhez térünk vissza, ahol a migránsokat etnikumként kezelik. Éppen ezért hatékonyabban kell kezelni a bevándorláskérdés – jelentette ki. Úgy kell fellépnünk, hogy lehetőséget biztosítsunk a bevándorlóknak, hogy az Európai Unió integráns részévé váljanak. Az egyenlőségnek ezen a szinten is teret kell nyernie. Európának több Európa kell – fogalmazott. Amennyiben az unió reneszánszát nem sikerül megalkotni, akkor lemaradunk az Egyesült Államoktól. Európa reneszánsza azt jelenti, amely egy olyan csoportot takar, ahol büszkék vagyunk a közösséghez tartozáshoz, s egyben a nemzetünkre is.