A 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő, brüsszeli székhelyű Businesseurope évenként kiadott gazdasági jelentése, a Reform Barometer szerint idén az Európai Bizottság által javasolt reformoknak mindössze 23 százalékát hajtották végre a tagállamok, ami jelentősen csökkentheti az EU versenyképességét - ismerteti közleményében az MGYOSZ, a Businesseurope hazai tagszervezete.

Az EU globális teljesítményét vizsgáló jelentés alapján az idén az unió teljes adóterhe 50 százalékkal több, mint az Egyesült Államoké és 30 százalékkal magasabb, mint Japáné. Eközben az átlagos adóék az alacsony jövedelmű dolgozók körében 40 százalékkal magasabb, mint az említett két országban. Csökken a K+F beruházások mértéke és az EU részesedése a nemzetközi szabadalmi bejelentésekből. A vállalkozások indításának adminisztratív követelményei háromszor annyi terhet jelentenek az EU-ban, mint a konkurens fejlett gazdaságokban.

A Businesseurope szerint, amennyiben az általa kitűzött változásokat 2019-ig végrehajtják, van kilátás a növekedésre. A javaslat a szükséges változások között említi az energiaárak versenyképessé tételét, az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló célok összehangolását a reális és végrehajtható klímapolitikai célokkal. Az EU kutatásra fordított befektetésének el kell érnie a GDP 3 százalékát, s az EU-nak élen kell járnia a digitális forradalomban.

Az EU képes arra, hogy a világ legnagyobb exportőre maradjon, ha ipari versenyképességét javítja és az ipari termelés eléri a GDP 20 százalékát. Ehhez azonban terjeszkednie kell a globális piacon valamint csökkentenie kell az adó és szabályozási terheket - írják.

További célként jelölik meg, hogy az EU rendelkezzen a világ legdinamikusabb, a legképzettebb és a leginkább mobilis belső munkaerőpiacával. Ehhez a képzésre kell összpontosítani, s - főképp a fiatalok körében - mérsékelni a munkanélküliséget, valamint meg kell teremteni egy hosszú távon is fenntartható nyugdíjrendszert.

Az egységes piac megteremtésére versenynövelő intézkedéseket kell hozni uniós forrásokból, kereskedelmi partnerséget kell létrehozni az Egyesült Államokkal és Japánnal, valamint más országokkal. A következő 5 évben az EU-nak túl kell lépnie a pénzügyi válságon, a bankuniónak be kell fejeznie a gazdasági és monetáris unió megerősítését, szélesebb körben elérhetővé kell tenni az alternatív vállalati finanszírozást, például a kockázati tőkét. El kell érni továbbá, hogy az államadósság az EU28-ban a GDP 87 százaléka alá csökkenjen.

Az Európai Uniót a következő 5 évben a vállalkozások körében a világ legjobb befektetési környezeteként kell ismertté tenni, ehhez egységesebb befektetési környezettel és megnövekedett fogyasztói kereslettel kell támogatni a kkv-kat és a start-upokat valamint csökkenteni kell a vállalkozási költségeket.

Futó Péter, az MGYOSZ elnöke szerint a tartós növekedés megindításához uniós és nemzeti szinten egyaránt elkerülhetetlen a ráfordítások növelése a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás, illetve a K+F+I területén. "Meggyőződésünk szerint ezzel párhuzamosan a vállalati adminisztráció, a munkáltatói terhek, illetve a cégek energiafelhasználásának költségét is csökkenteni kell. Ezek a hosszú távon is fenntartható növekedés szükséges feltételei" - idézi az elnököt a közlemény.