Nincs könnyű helyzetben az európai gazdaság, s ezzel együtt az eurózóna jegybankja. A térségben a növekedés rendkívül alacsony, ráadásul deflációs veszély alakult ki. Ebből kifolyólag rosszak a munkanélküliségi számok, többsebességes Európa kezd kialakulni. Ebben a környezetben ráadásul csak problémát tetézi az orosz-ukrán konfliktus, és az, hogy a britek a kilépéssel fenyegetnek.

Hasonlóan kínos helyzetben a határozott és intenzív válságkezelést már a közelmúltban már két esetben is sikereket hozott. A japán és az amerikai monetáris lazítás is kihúzták a gazdaság szekerét a sárból – fejtegette Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő részvénypiaci stratégája egy mai háttérbeszélgetésen.

A helyzet pedig az Európai Unióban egyáltalán nem mondható kedvezőnek, vagyis szükség van az Európai Központi Bank bavazkozására. A közösség több országában a hangulatot kifejezetten rombolja, hogy a 2008-as jólét szintjét nem sikerült elérni. Nem javítja ezen országok gazdasági előljáróinak helyzetét, hogy az infláció 2011-től kezdődően folyamatosan mérséklődik, ráadásul az egyre csökkenő olajár azt eredményezi, hogy az inflációs nyomás egyre alacsonyabb, sőt immár a deflációs veszély alakult ki az eurózónában.

Ilyen körülmények között többsebességes Európára alakult ki, amire nem is elsősorban a növekedési, sokkal inkább a foglalkoztatási mutatókból lehet következtetni, ezek pedig elképesztő szórást mutatnak. A német és a spanyol munkanélküliségi mutató között például csaknem 19 százalékpontos különbség van a mediterrán ország kárára, ahol a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot.

A gondokat csak tetézi, hogy Ukrajnában igen feszült a helyzet. Hogy mennyire azt a tőzsdei indexek is jól mutatják: az elsőnek mondható kijevi események hatására például 7 százalékot zuhant a frankfurti DAX.

Ezek a mutatók azonban nem feltétlenül jelenik, hogy Európa a szakadék felé rohan – mondta Pálinkás Ervin. A gazdaságélénkítőként szánt monetáris lazításokat több helyen is megtették és azok hoztak eredményeket. Japánban enyhítés hatására 2003-ban komoly tőzsdei áremelkedés indult meg, ám ezek után másfél év stagnálás következett. A vállalati eredményesség ugyan késve érkezett meg, de a kedvező változások itt is jelentkezte. Az első japán élénkítést azonban a válság elsöpörte. A japán gazdasági vezetés azonban egy hatalmas csomaggal újra nekifutott a feladatnak, s a indexemelkedés érkezett is, ám a vállalati eredményesség eddig nem történt meg. Ezzel együtt úgy tűnik a japán lépések hozták az eredményeket.

Az amerikai mennyiségi lazítás ugyancsak szédítő mértű volt, ám a siker itt is érzékelhető. Ma már jók a gazdaság számai, jók a foglalkoztatottsági mutatók, és jók a vállalati eredmények. Az öt éve tartó folyamat azt a hatást biztosan elérte, hogy az amerikai gazdaság a főbb problémáit kiheverte.

Az a kérdés ezek után mit lép az európai jegybank (EKB). Az európai részvénypiacokról 2014. november közepéig kifelé tartott a pénz. Ez alulértékeltséget eredményezett. Az eurózóna jegybankja számára – a mérlegfőösszege mérete alapján – ugyanakkor komoly tér van a válságkezelésre. Az EKB említett mutatója jóval alacsonyabb az amerikai, a brit vagy a japán központi bank hasonló adatánál. Amennyiben az EKB komolyan rááll a monetáris lazításra, akkor viszont éppen az említett alulértékeltség miatt hatalmas növekedési potenciál lenne ezen a piacokon. 

Az európai jegybank egyébként már elkezdett gazdaságélénkítést elősegítő lépéseket tenni, s gyenge jelek már mutatkoznak arra, hogy fordul helyzet. A kötvénypiaci hozamok egyre lejjebb kerülnek, azaz a hitelezés egyre olcsóbbá válik, ami segítheti az élénkülést. Ez a német papírokra is igaz, ám az igazi nyertesei ennek a folyamatnak a periféria országai, ahol mára jellemzően 5 százalék alá esett a 10 éves állampapírok hozama, míg két éve ez még 7-9 százalék között mozgott.

Az mindenképpen kijelenthető, hogy a monetáris politikai eszköztár még egyáltalán nem merült ki, bátor lépésekkel komolyan lehetne enyhíteni az európai strukturális problémákat. Az amerikai és a japán példák alapján az eredmények elengedhetetlen feltétele, hogy az eurózóna jegybankja valóban határozott és roppant markáns monetáris lazítási lépéseket tegyen – jelentette ki Pálinkás Ervin.

A fiskális oldal együttműködési készségének első jeleként az EU tegnap be is jelentette a 300 milliárd eurós befektetésösztönző csomag tervét. A monetáris és fiskális forrásokra együttesen támaszkodó csomag biztató üzenet a piacoknak, a további bátor és tartós élénkítés sikerre vezethet Európában is.

Kérdésre válaszolva az elemző Magyarországgal kapcsolatban kifejtette: ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank nincs lépéskényszerben. Amennyiben a folyamatok kedvezően alakulnak, ebbe az irányba mutat a már említett csökkenő olajár is, akkor még arra is lesz tér, hogy a jegybank kamatot csökkentsen. Hozzátette: itthon 3 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani az idén, a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány pedig a 3 százalékos cél alatt lesz.