Az energiaügyi miniszter azt reméli, hogy tavasszal a képviselők nagy többsége megszavazza az új nukleáris termelőkapacitás kiépítését Magyarországon. Molnár Csaba szombaton sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy a kormány elvi hozzájárulást kér a parlamenttől új atomerőművi blokk, illetve blokkok építésének előkészítéséhez.

Hozzátette: a blokk típusáról a kormány határoz majd, a költségek a típustól és kapacitástól függenek. A kormány számításai szerint ezer megawatt új kapacitás kiépítése mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerül. Molnár Csaba az MTI kérdésére hozzátette: az Országgyűlés elvi döntését követően kezdődhetnek meg az előkészületek.

Az elvi hozzájárulást kérő országgyűlési határozati javaslat indoklása kiemeli, hogy képviselők elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti. A hozzájárulás megadását követően az előkészítési tevékenység keretében megvizsgálják egyebek között a beruházással kapcsolatos környezeti hatásokat, a szomszédos energiapiacokon várható értékesítési lehetőségeket, valamint a határkeresztező kapacitások és az országhatárokon belüli hálózati rendszerek átviteli kapacitásának megfelelőségét. Megvizsgálják az új atomerőművi kapacitáshoz szükséges rendszerszintű szabályozási, tartalék- és hálózatfejlesztési igényeket is.

Az előkészítő munka része lesz a 2025. utáni évekre vonatkozó fogyasztói igények várható alakulásának felmérése, amely figyelembe veszi a kormány által tervezett energiatakarékossági, energiahatékonyság-növelési programok, valamint a megújuló energiaforrások intenzívebb felhasználásának hatásait. Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése után lehet majd meghatározni az új atomerőművi blokk(ok) pontos típusát, nagyságát és paramétereit, valamint a blokk(ok) kereskedelmi üzembe helyezésének időpontját - olvasható az indoklásban.

A parlamenthez benyújtott határozati javaslat szerint az új atomerőművi blokk(ok) megépítése számos gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és szakmai előnnyel járna. Az előnyök között a könnyen tartalékolható, több piacról beszerezhető, és a termelési költség mindössze 10-15 százalékát kitevő üzemanyagot említi a javaslat. A következő időszakban régi erőművek állnak le, az importlehetőség csökken, ezért célszerű új, korszerű, magas hatásfokú, és a magyar villamos energia rendszerbe jól illeszthető blokkokat építeni. Az új blokk(ok) telepítése a térségben munkahely-teremtéssel, gazdaságélénkítéssel és a települési infrastruktúra fejlesztésével jár együtt. Ugyanakkor ösztönzi a műszaki oktatást és a tudományos életet.

Mivel az atomerőmű áramtermelése nem jár a károsanyag-kibocsátással, ezért nagymértékben hozzájárulhat a klímavédelmi és környezetvédelmi nemzeti célok megvalósításához. A határozati javaslat kiemeli, hogy az európai és a hazai energiapolitikai stratégiai célkitűzések meghatározásánál alapvető követelmény a versenyképességi, az ellátásbiztonsági és a környezetvédelemi szempontok összeegyeztetése. Ennek elérése érdekében a magyar villamosenergia-piacon kiegyensúlyozott arányban kell rendelkezésre állnia a különböző termelési technológiáknak, és megvalósíthatóaknak kell lenniük megújuló energiaforrások arányával kapcsolatos nemzeti céloknak is.

A paksi atomerőműnek gazdaságossági, környezetvédelmi és ellátásbiztonsági szempontból jelenleg is pozitív szerepe van a magyar villamosenergia-ellátásban. A magyar társadalom pedig pozitívan ítéli meg a nukleáris energiát: a lakosság mintegy háromnegyede, 73 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű üzemeljen.