Antonio Tajani, a brüsszeli tesület iparért és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a válság hatására nő a versenyképességbeli különbség a tagországok között, ahogy a termelékenység közti szakadék is. A jelentés szerint az ipar visszaszorulásához hozzájárul a beruházások alacsony szintje, a magas energiaárak (ebben Málta, Ciprus, Olaszország vezetnek, Magyarországhoz hasonlóan alakul az energia ára Belgiumban, Ausztriában és Lengyelországban), és a hitelezéshez való hozzáférés nehézségei.

Magyarország a jelentés szerint a „felzárkózó országokhoz” tartozik, Észtország, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária mellett. Hazánkról a jelentés megállapítja, hogy a termelési ágazat fontosabb szerepet tölt be, mint az unióban általában, de hozzáteszi, hogy az utóbbi évtizedben romlott a gazdaság költségversenyképessége.

A jelentés megállapítja, hogy a közbeszerzési piac nem működik megfelelően, mivel „2010 és 2011 folyamán az eljárások mintegy felében egyetlen ajánlattevő vett részt.” (Hozzáteszik, ez azért is lehet, mert bizonyos összeg alatt csak kkv-k nyújthatnak be ajánlatot, ami nem tesz jót a versenynek.)

A dokumentum szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nő, de még mindig messze elmarad az uniós átlagtól. Kevesen diplomáznak matematikai, természettudományos, és technológiai szakirányon. A jelentés elismeri, hogy változtatni próbál a kormányzat, de a jelentkezők csökkenő száma miatt ennek az eredményessége nem látható egyértelműen. Az életen át tartó tanulás területén Magyarország a legrosszabban teljesítő uniós tagállamok közé tartozik.

A jelentés leszögezi: exportban továbbra is jól teljesít Magyarország az uniós átlaghoz képest. Az export háromnegyede az EU-ba irányul.

Az üzleti környezet továbbra is borús képet fest. A dokumentum szerint a legnagyobb gondot a politikai bizonytalanság, az adók terhei, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a nem hatékony bürokrácia és a korrupció jelentik. A jelentés pozitívumként említi a közigazgatási eljárások megengedett időtartamának 30 napról 21-re való lerövidítését. Az üzleti környezet a jelentés szerint akadályozza a versenyképesség javítását.

Az adózás tekintetében a jelentés megállapítja: ez az egyik legproblémásabb terület Magyarországon. A vállalkozásoknak összesen 277 óra évente az adószabályoknak való megfeleléshez szükséges idő. A cégeknek átlagosan évente 12-szer kell adót fizetniük. A társasági adó rendszere a hat különböző adókulcs bevezetésével még összetettebbé vált. Kitérnek rá: a vállalati szektor adóterheinek jelentős része származik különadókból, amelyeknek negatív hatása a gazdaság egészében azonnal érezhető.

A jelentés megállapítja, hogy gyakran éri kifogás a magyar szabályozási keret bizonytalanságát: a szabályok gyakran és rövid határidővel változnak. Egyes egesetekben nyilvános konzultáció keretében nem biztosítanak elég időt az érdekelt felek véleménynyilvánítására, és sokszor nem megfelelőek a hatásvizsgálatok, az alkalmassági vizsgálatok sem. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a jelentés kitér arra, hogy Magyarországgal szemben komoly bírálatok merültek fel, és a megítélés most is kedvezőtlen.

A dokumentum azt is megállapítja, hogy a közvetlen külföldi beruházások összesen (2012. utolsó negyedévi adat) 78,5 milliárd eurót tesznek ki, az egy főre eső érték az egyik legmagasabb a régióban. Ezek 77 százaléka az EU-ból, ennek pedig 30 százaléka Németországból származik. Viszont a jelentés megállapítja: a kedvezőtlen üzleti légkör valószínűleg akadályozni fogja a további beruházásokat.