A Nemzeti Eszközkezelő által működtetett program azoknak a hiteladósoknak szeretne segítséget nyújtani, akiknek ingatlanát a bank már kijelölte árverezésre. Ezúttal a forint adósok is élhetnek a lehetőséggel. De aligha jut mentőöv minden rászorulónak. Bár az eszközkezelőt létrehozó törvény meglehetősen szigorú feltételeket szab – az ingatlan 10-15 millió forint alatti forgalmi értéke, 80 százalék alatti kölcsönösszeg,  szociális rászorultság – a programba belépőknek, pénzintézeti számítások szerint így is legalább 20-25 ezer bedőlt hiteles csúszhat át a léc alatt. Csakhogy a feladattal megbízott Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alig 5000 adós megmentését tűzte ki célul. De a valóságban még ennél is kevesebben élhetnek a lehetőséggel.

A NET 2 milliárdot kapott megalakításakor, amelyből százmilliót elvitt az intézmény létrehozása. A megmaradt pénzhez további 3 milliárd adódik a jövő évi költségvetésből. Ez az alig 5 milliárd forint legfeljebb 600 fővárosi, illetve vidéki megyei jogú városban élő hiteles felszínen tartásárhoz elég. Ezeken a településeken ugyanis a 15 millióban maximált forgalmi értéknek legfeljebb 55 százalékát – 8,25 millió – fizetheti ki az eszközkezelő a fennálló hiteltartozás fejében a banknak. A kisebb városokban 10 millió a határ és ennek csak a felét – 5 milliót – adhatja a NET a lakásért cserébe, míg a községekben csak 35 százalékát – 3,5 millió forintot –.  Ötmilliós átlagárral számítva csupán ezer adóst menthet meg a program.

– A program valamennyi eleme változhat a későbbiekben – nyugtatott meg mindenkit Hegmanné Nemes Sára, a NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkára. – A kormány fél év múlva áttekinti az addig összegyűlt tapasztalatokat és azok függvényében módosíthat az összegen, a támogatási feltételeken és a visszavásárlás szabályain is.

Az árverésre bocsátott ingatlanokat felvásárló NET ugyanis határozatlan idejű bérleti szerződést köt az egykori tulajdonosokkal, amelyben két éves visszavásárlási opció szerepel. (A visszavásárlási ár a forgalmi értéknek a hitelszerződés megkötésekor kifizetett önerővel és a később kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, illetve az eszközkezelő által kifizetett vételárnak a visszavásárlásig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb.) Vélhetőleg kevesen tudnak majd élni a lehetőséggel.

A két éves határidő lejárta után a NET átadja az ingatlanokat az adott – a kezelésükre vállalkozó – önkormányzatnak. A bérlőket ezt követően is megilleti a lakástörvényben előírt elővásárlási jog, ha az önkormányzat értékesítésre jelöli ki az ingatlant. Az egykori tulajdonosok, illetve az ingatlan eszközkezelői felvásárlásakor a lakásban élő családtagok az egykori adós-tulajdonos halála után is az ingatlanban maradhatnak. Feltéve, hogy fizetik a – később kormányrendeletben meghatározott – bérleti díjat, illetve a közműszámlákat. A hat hónapos tartozást felhalmozókat a NET, illetve az önkormányzat rosszhiszemű lakáshasználóként kilakoltathatja. 

A cél nem a tulajdonjog visszaszerzésének segítése, hanem az árveréssel fenyegetett családok lakhatásának biztosítása –  magyarázza Csillag Tamás, aki azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az adósnak semmilyen díjat, illetéket, illetve adót nem kell fizetnie az eladás után. A folyamatot viszont csak a hitelező bank indíthatja el. A hiteleintézet a jelzáloggal terhelt ingatlan kényszerértékesítésre történt kijelöléséről szóló értesítésben a NET-programba való belépés feltételeiről is tájékoztatja az adóst, akinek a családi pótlékra, illetve a szociális rászorultságra vonatkozó igazolások beszerzése után egy hónapja van a szándéknyilatkozat aláírására. Az eszközkezelő a bank, illetve az adós által benyújtott dokumentumok ellenőrzése után köt adásvételi és bérleti szerződést a hitelessel. Ennek azonban az is feltétele, hogy a bank elfogadja a NET által felkínált vételárat és elengedje az adós teljes tartozását. Mindez várhatóan két hónapos várakozási időt jelent, de a bedőlt hiteles ezalatt védettséget élvez. Az első levelek január közepén érkezhetnek meg az adósokhoz.

A visszavásárlásra biztosított két év lejárta után az ingatlan – bár ez még nem eldöntött – önkormányzati kezelésbe kerül, ám a bérlő továbbra is benne lakhat. Ha az önkormányzat által megállapított szociális lakbért sem tudja fizetni, akkor az ingatlanból ki kell költöznie. Utolsó állomásként az ócsai lakónegyedben kaphat fedelet a feje fölé. (Bár lakbért ott is kell fizetnie.) A szociális lakópark kezelése egyébként – jelen állás szerint – nem tartozik az eszközkezelő feladatai közé. A megüresedő ingatlanok hasznosítására a NET készít javaslatot.