Idén áprilisban az előzetes adatok alapján 3,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index az előző hónaphoz képest pedig 2,4 százalékkal csökkent. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 0,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában.

Az előző hónapban közölt végleges adatok szerint a termelés az első negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Márciusban 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2011 év azonos hónapjában. Januárban és februárban még kis mértékben - 1 százaléknál alacsonyabb ütemben - nőtt az ipari termelés éves összevetésben. Tavaly június kivételével az év mindegyik hónapjában magasabb volt a kibocsátás, mint az előző év azonos hónapjában.

Tavaly áprilisban az ipari termelés volumene éves szinten 7,2 százalékkal emelkedett, az előző havinál pedig 1,3 százalékkal volt magasabb. A múlt év egészét tekintve az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt, ám az értékesítés volumene csak 1,5 százalékkal haladta meg az előző évit az export 7,6, százalékos növekedése és a belföldi eladások 5,1 százalékos visszaesésének eredőjeként.

A csökkenés mértéke meglepte az elemzőket is. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a visszaesés váratlan volt, hiszen  március végén elkezdődött a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében. Hozzátette, ennek pozitív hatása azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a telekommunikációs berendezések és a fogyasztói elektronikai gyártás területén bekövetkezett visszaesést, ami a mobiltelefon összeszereléshez és a televízió gyártáshoz kapcsolódik. Mivel az előbbi hozzáadott értéke jóval magasabb az utóbbiakénál, a GDP-ben valószínűleg ennél kisebb mértékű visszaesés jelentkezhetett - fejtette ki az elemző.

Suppan Gergely szerint, mivel a Mercedes csak fokozatosan éri el a teljes kapacitást, a következő hónapokban további pozitív hatást fejthet ki az ipari termelés alakulására. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy az európai konjunktúra nagyon bizonytalanná vált, emiatt rövidtávon a külső kereslet további visszaesésére lehet számítani, miközben a belső kereslet élénkülése sem várható. Ezért az ipari termelés dinamikája jóval lassabb lehet a korábbi várakozásoknál.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője 0,8 százalékos növekedést várt áprilisra, éppen a Mercedes gyár várható hozzájárulása alapján. Ehhez képest a több mint 3 százalékos visszaesést negatív meglepetésként értékelte. Az elektronikai termelés visszaesése, ami lehúzta az ipari termelési adatot, valószínűsíthetően a Nokia komáromi gyárához köthető - fejtette ki a szakértő. Meglepőnek tartotta ugyanakkor, hogy ennek a szektornak a visszaesése még mindig ilyen gyors ütemben folytatódik, hiszen már egy éve érdemi csökkenés látható ezen a területen.

Az Erste elemzője úgy látja, bár egy adatból nehéz hosszú távú következtéseket levonni, az ipar összességében a korábban vártnál gyengébben teljesíthet az idén. Emiatt elképzelhető, hogy a jelenlegi 3,5 százalékos éves ipari növekedési előrejelzését csökkenti a bank.

Megjegyezte, mivel az elektronikai eszközök gyártása az exporthoz köthető, annak visszaesése a GDP-re is negatívan hat. Az első negyedéves gyenge GDP adat után az áprilisi ipari termelés csökkenése nem mondható biztatónak a jövőre nézve - mondta Árokszállási Zoltán, aki szerint lehetséges, hogy a második negyedévben is csökkeni fog a GDP, azaz technikai recesszióba kerül a magyar gazdaság.

– Áprilisban folytatódott az ipari termelés csökkenése, ugyanakkor mivel jelenleg a külpiacok gyengék, ezen belül is Németország ipari megrendelés állománya szűkülést mutat, a hazai ipar csökkenő trendje tartós maradhat. Ez egyértelműen tovább növeli a recesszió veszélyét – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Ilyen gyenge növekedés mellett pedig nem vonzók a hazai eszközök – kötvények, részvények. Mivel az EU-IMF tárgyalások hivatalosan még nem indultak el, ez magasan tartja a kockázati prémiumokat, és visszatartja a befektetők érdeklődését. Javulás csak akkor várható, ha ténylegesen elkezdődnek a tárgyalások” – tette hozzá a szakember.