A Reuters által megkérdezett 19 szakértő többsége az irányadó ráta további ereszkedésére számít. Az MNB március óta rendre 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az elemzők véleményének átlaga szerint a jegybank most ennél kisebb mértékben, 10 bázisponttal mérsékli a rátát, amely ezzel 1,4 százalékra olvadhat a jelenlegi másfél százalékról – írja az MTI.

A jegybanki alapkamattal együtt valószínűleg tovább csökkennek a bankok által a betétekre fizetett kamatok is. Az MNB adatai szerint a lakossági betétekre már májusban is csak átlag évi 1,16 százalékot fizettek a pénzintézetek. Az irányadó ráta újabb mérséklésével a betéti kamatok egy százalék alá is mehetnek.

A KSH májusban fél, júniusban 0,6 százalékos pénzromlást mért éves összevetésben, vagyis a lakossági betétekre fizetett reálkamat már csupán fél százalék volt. Elemzők arra számítanak, hogy év végéig az infláció ütemének emelkedésével ez is eltűnik, vagyis a bankbetétben tartott pénz veszít értékéből.

Mindenesetre a Reuters által megkérdezett szakértőkből most négyen arra számítottak, hogy az MNB ezúttal is 15 bázispontos kamatcsökkentésről határoz. A többség, 12 elemző kisebb, 10 bázispontos csökkentést vár, míg hárman úgy vélték, hogy a jegybank már nem változtat a kamatszinten, miután március óta négyszer mérsékelte.

Az előző, június 23-i kamatdöntés után közzétett állásfoglalásában a jegybank úgy fogalmazott, hogy a monetáris tanács szerint a háromszázalékos inflációs cél középtávú elérése további kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat. A „kismértékű” jelző nem szerepelt a korábbi közleményekben.

A megkérdezett elemzők véleményének átlaga szerint az alapkamat 1,33 százalék lesz az év végén, és 1,88 százalékot tesz ki a jövő év végén. Az emelést – ha lesz – az ideinél magasabbra várt jövő évi infláció indokolhatja. Matolcsy György jegybankelnök márciusban a monetáris tanács akkori kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: az MNB a 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, s ezt addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt el nem érik.

Hozzátette: a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot is segíti a középtávú háromszázalékos inflációs cél elérésében. A jövő keddi lesz az első alkalom, amikor a monetáris tanács új tagja, Báger Gusztáv is részt veszt a döntéshozatalban. Bágert két hete választotta meg az Országgyűlés Kandrács Csaba helyére.

Kandrács azért mondott le, mert a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani. A jegybanknak ez a vállalkozása vásárolja fel a bankok hitelportfólióinak rossz elemeit.