Májusban kezdődött el az a reklámkampány, amelyik kötvényvásárlásra buzdítja a lakosságot, s úgy tűnik, célt ért. Az ÁKK adatai szerint az állomány csak májusban mintegy 50 milliárd forinttal nőtt.

Elemzők szerint ez részben magyarázattal szolgálhat arra, hogy hová lett az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a lakosságnál hagyott mintegy 500 milliárd forint. A fogyasztási statisztikák ellenben nem tükröznek fellendülést, sőt a szinten tartás is nehezen megy bizonyos ágazatoknak. – Az adózóknál kint hagyott pénz markáns részét a végtörlesztés vitte el, vagy aki ezt nem tudta megtenni, az egyszerűen a devizaárfolyamok miatt megemelkedett havi kötelezettségeit fizeti ebből – nyilatkozta lapunknak Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor van egy, az átlagnál jobban kereső réteg, amelynél nem „ég el” teljesen ez a pénz, és fogyasztásra is tud belőle költeni.

– Ez a kör megtakarításokkal is rendelkezik, amelyeket most bővíteni tud – tette hozzá az előzőekhez Árokszállási Zoltán, az Erste Bank stratégája. Az ÁKK által kínált lakossági papírok vonzóak a számukra. A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁ), a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és a legújabb, a Féléves Kincstárjegy (FKJ) is olyan kamatokat – a KKJ esetében pél­dául 8, míg a FKJ-nál 7,5 százalék – kínál, amelyek esetenként már a bankbetéteknél is jobb befektetési lehetőségeket nyújtanak. Megvan az a lakosság számára fontos előnyük is, hogy viszonylag rövid, egyéves vagy egy évnél rövidebb lejáratúak ezek a papírok. A magánszemélyek – már aki képes megtakarítani – pedig most jellemzően ilyen pénzügyi termékekben, futamidőkben gondolkodnak. – Az aktív reklám, a vonzó, nem egy esetben komoly reál­hozam és rövid futamidő együttes hatása lehet az, hogy valóban érdemi növekedés tapasztalható a lakossági állampapírpiacon – foglalta össze az Erste Bank elemzője.

Az ÁKK adatainak elemzése mindezt láthatóvá teszi, hiszen az állománynövekedés mintegy kétharmadát a Kamatozó Kincstárjegyek „hozták össze”. Ez a papír nagyobb kamatot ad a féléves lejáratú papírhoz képest, ami a lakosság kamatérzékenységére utal. Ez ma az ÁKK sztárpapírja a magánszemélyek körében – fogalmaztak piaci körökben. Sikerének oka, hogy nemcsak kincstári fiókokban, hanem öt bank hálózatában is hozzá lehet jutni.

Nem lett balhé az ajánlásból

Előfordult, hogy a munkaadó a szükségesnél aktívabb volt, akár a jegyzést is megpróbálta megszervezni, de arról nem kaptunk visszajelzést, hogy nyomást gyakoroltak volna az alkalmazottakra – mondták lapunknak a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének vezetői. A közszférában dolgozók pár hónapja egy ajánlást is kaptak a fizetési papírjuk mellé, melyben államkötvény vásárlására buzdították őket. Akkor ennek nagy visszhangja volt, állítólag nem fogadta kitörő lelkesedés a kezdeményezést, mert sokan attól féltek, ez inkább elvárás, semmint ajánlás, és a munkahelyüket teszik kockára, ha nem vesznek állampapírokat. Ez a félelem végül alaptalannak bizonyult, botrányról legalábbis nem tudni. A szakszervezet szerint egyébként alapvetően helyeselhető, ha az államadósságot belső megtakarításból próbálja finanszírozni a kormány.