Mintha behúzták volna vészféket, a fejlett ipari államok átlagosan csupán 0,1 százalékos iramot diktáltak 2011 negyedik negyedében, szemben a harmadik negyedévi 0,6 százalékkal – jelentette hétfőn a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely immár harmincnégy tagot számlál. Az összképen belül azonban nagy eltérések mutatkoznak.

Az Egyesült Államok 0,5-ről 0,7 százalékra gyorsított a két negyedév során, Japán 0,5 százalékot veszített a nemzeti össztermékből (GDP), azt követően, hogy a júliustól szeptemberig tartó periódusban 1,7 százalékos élénkülést élt át, ami az atomerőmű-katasztrófa utáni válság kiigazítását tükrözte azonban. Az eurózónában a GDP 0,3 százalékkal visszaesett, ahogy azt a napokban az Eurostat már jelentette.

A nagy gazdaságok a francia kivételével levegő után kapkodnak, a német és a brit 0,2, az olasz GDP 0,7 százalékkal zsugorodott. Ha a negyedik negyedévi adatot 2010 hasonló időszakával vetjük össze, akkor viszont a német két százalékkal bővült, a japán egy százalékkal kisebb lett. A múlt év egészében az OECD régió gazdaságai 1,8 százalékkal növekedtek, míg 2010-ben még 3,1 százalékkal.

Az euróövezeti államadósság-válság a legnagyobb kockázat

Az OECD adatsora értékelést nem tartalmaz, de például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) januári előrejelzése azt hangsúlyozta, hogy a globális fellendülés szempontjából az euróövezeti államadósság-válság a legnagyobb kockázat. Hosszas huzavona, többszöri halasztás és kölcsönös fenyegetőzések után a valutaövezeti pénzügyminiszterek hétfőn délután ülnek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, hogy jóváhagyják az újabb, 130 milliárd eurós görög mentőcsomagot, amelyhez Athénnak rendkívüli további megszorító intézkedésekkel, bér-, nyugdíj- és juttatáscsökkentő programmal kellett hozzájárulnia.

S miközben például a német és a holland kormány sejteni engedte, hogy az eurózóna Görögország nélkül is jól működne, egyelőre elkerülik a rendezetlen csődöt, s ráveszik a magánhitelező bankokat, biztosítókat, pénzalapokat, hogy önkéntes felajánlás alapján engedjék el a görög tartozások felét. Abban a reményben, hogy 2020-ra a GDP 120 százalékára ereszkedik a jelenleg 160 százalékos államadósság-arány.

Bár sok elemző szerint ez is sok, az IMF, az EU és az európai jegybank (EKB) szerint ez a szint már fenntartható. A megszorítások nyomán azonban a görög gazdaság mélyrepülést hajt végre: 2011 negyedik negyedében – az előző év azonos periódusához viszonyítva – hét százalékkal esett a GDP, s nagyjából ennyivel egyébként az összes negyedben. A recesszió idén ötödik évébe lép.

Maradtak nyitott kérdések

A jóváhagyás valószínűsíthető, de még hétfőre is maradtak nyitott kérdések. Minthogy az IMF, az EU és az EKB úgy találta, hogy a mentőcsomag tervezetének megvalósulása esetén a görög államdósság 2020-ra 130 százalékra csökkenhet csak, ezért további forrást kell találni. A magánhitelezők már hetven százalékos veszteséget vállalnak reálértékben, de ez is kevés lehet. A megállapodás nem tűr halasztást, mert március 20-án Athénnak 14,5 milliárd eurót kellene visszafizetnie, de pénze erre nincs, csak akkor úszná meg a csődöt, ha ezt a részt is átütemezik, részben elengedik.

Az EKB és az európai központi bankok szintén beszállnak, a náluk lévő görög papírokon nem érvényesítik a nyereséget. Az EKB például több mint negyvenmilliárd euróért vett 55 milliárd euró névértékű görög állampapírt, a különbséget átengedi, de elzárkózik attól, hogy veszteséget erőltessenek rá. Athén ugyanis törvényt módosít, hogy a megoldástól ódzkodó hitelezőkre is kötelezővé tegye az adósság elengedését.

A hitelezők a névérték felét leírják, és 30 éves lejáratú, alacsony kamatú görög papírt kapnak – így lesz nettó jelenértéken számítva a reálveszteség 70 százalékos. De úgy, hogy beszáll az eurózóna ideiglenes mentőalapja (EFSF) is, amely a kötvénycserét saját papírjainak kibocsátával megédesítené a magánhitelezők számára. És még a görög bankok támogatására is össze kell szedni pénzt. A Financial Times szerint Athénnak a következő években 170 milliárd euróra lesz szüksége. Az első hitelcsomagból maradt még 34 milliárd, a mostani nem lehet több 130 milliárdnál, a maradék hatmilliárdot kell előteremteni. Az eurózóna számára rossz hír, hogy amerikai és ázsiai nyomásra az IMF a 130 milliárd euróból csak 13 milliárdot vállal, arányában jóval kevesebbet, mint korábban Görögország, Írország és Portugália esetében.

Hétfőn délelőtt még arról is  folyt a vita, hogy a felmerült többlet finanszírozására csökkentik a Görögországnak az eurózóna tagállamai és az IMF által korábban folyósított hitelek kamatát, s hogy Athénnak elkülönített számlán kell tartania azt a pénzt, amit törlesztésre szán. A cél az lenne, hogy már idén keletkezzék többlet a görög költségvetés elsődleges egyenlegében, vagyis a kamatfizetések nélkül számított büdzsében, ha ezt sikerülne elérni, valamelyest átláthatóbb és egyszerűbb lenne a helyzet.