Az elmúlt évekhez képest sokat javultak a fogyatékkal élők munkaerő-piaci kilátásai. A felmérések szerint arányaiban a munkanélküliség nem nagyobb a megváltozott munkaképességűek körében, mint a nem fogyatékkal élők között.

A nagyjából 600 ezer fogyatékkal élő esetében a foglalkoztatottak kétharmada normál időrendben, azaz napi nyolc órát dolgozik, de nem ritka a heti 40 óránál is többet dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállaló sem. Utóbbiak a teljes foglalkoztatottak tíz százalékát teszik ki.

Ugyanakkor a képet jócskán árnyalja, hogy a fogyatékkal élők befogadása továbbra sem gördülékeny, a nem fogyatékkal élő munkavállalók gondolkodásmódjától még sok esetben távol áll a nyugat-európai munkavállalókétól – mondta Csákvári Róbert, a  munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Work Force Kft. ügyvezető igazgatója.

A cégvezetők nagy része még most is azon a véleményen van, hogy a vállalkozása számára plusz teher fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazása. A fogyatékosság foka nagymértékben befolyásolja a munkavállalás lehetőségét, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, ha a gondolkodásmódja megváltozik a vezetőknek, azzal megfelelően fel is készülnek a fogyatékkal élő munkavállalók befogadására.

A felkészülés ez esetben nem csupán a gondolkodásmód megváltoztatását takarja, de jelenthet eszközbeszerzést, vagy éppen beruházást, esetleg több szünet beiktatását a munkarendbe.

Sok esetben érdemes az úgynevezett „érzékenyítő tréning" alkalmazása, ahol a munkavállalók, vezetők tanulhatják meg, hogyan segítsék a fogyatékkal élő munkaerő beilleszkedését a környezetbe. Ezzel természetesen nem szűnhet meg az odafigyelés, hiszen például az értelmi fogyatékkal élők számára komoly kihívás megtanulni a napi rutinfeladatokhoz szükséges munkautasításokat.

Éppen ezért a munkaerő kikölcsönzését követően például folyamatos marad a kölcsönző cég szakértői és a fogyatékkal élők közötti kapcsolat.

Tapasztalataink szerint azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű dolgozó kezd el tevékenykedni, a munkavállalók nagy része egy idő után nem csak a kollégáihoz, de a külvilághoz is sokkal toleránsabban áll hozzá. A munkavállalók megtanulják, hogyan legyenek segítségére a fogyatékkal élőknek, és ezt a tudást kamatoztatják a mindennapi életükben is – tette hozzá Csákvári Róbert.