Lassan bár, de egyre csökken Budapest vásárlóerejének előnye a vidékkel szemben - közölte a GfK Hungária.

A leghátrányosabb helyzetben továbbra is az ország északkeleti és délnyugati végein lévő aprófalvas térségek vannak.

A GfK Hungária legfrissebb, 2011. évi vásárlóerő-adataiból kitűnik, hogy tovább csökkent Budapest előnye a vidékkel szemben. Az egy főre jutó vásárlóerő-index értéke az idén 132,9 volt a fővárosban szemben a 2010-ben mért 133,6-al.

A rangsorban a fővárost követő Komárom-Esztergom és Fejér megye vásárlóerőindex-értéke meghaladta a 110-es értéket, amire eddig még nem volt példa.

A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el (110,9). A harmadik helyezett Fejér megye (110,1) önmagában szintén látványos, 1,1-es növekedést produkált.

„E példátlan fejlődésnek az egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat” – jegyezte meg Kui János, a GfK Hungária kereskedelem-szektorának menedzsere.

Győr-Moson-Sopron (104,7) kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi 4. helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az 5. helyre került. A többi megye vásárlóereje – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el. A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárlóerő-indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent.

A települések rangsorában idén is voltak változások. Az 1000 főnél nagyobb népességű települések rangsorában (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (144,0), utána Üröm (138,1), a tavalyi első Csopak (137,2), majd Paks (133,7) és Nagykovácsi (133,2) következik. Budapestnek 5 olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy főre jutó vásárlóerő.

Az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő település Magyarországon az 1000 lakosnál nagyobbak rangsorában Taktakenéz (47,7), Kántorjánosi (47,1), Szendrőlád (46,6), Alsószentmárton (41,9) és Tiszabő (40,4).

A legszegényebb települések sorrendjében alig történt változás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 település sorrendje megegyezik a tavalyival.

A vásárlóerő-index évek óta Budapest XII. kerületében a legmagasabb (161,9). Ezt szembeállítva a legszegényebb Tiszabő vásárlóerő-indexével (40,4) majdnem pontosan négyszeres jövedelemkülönbség fedezhető fel.

„Vásárlóerejét tekintve az ország megosztottsága hasonló a korábbi évekéhez: Budapest és vonzáskörzete, valamint a tőle északnyugatra elhelyezkedő területek a leggazdagabbak” – mondta el Kui János. „A nagyobb városok és a Balaton környéke többnyire átlag felett teljesít, a legszegényebbek pedig az ország aprófalvas térségei az északkeleti és délnyugati végeken” – tette hozzá a szakember.