A külkereskedelmi mérleg január-májusban 456 milliárd forint, azaz 1,529 milliárd euró aktívumot mutatott, az egyenleg 379 milliárd forinttal (1,228 milliárd euróval) javult az egy évvel korábbi 76 milliárd forintos (301 millió eurós) aktívumhoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az előzetes adatok alapján.

A kivitel értéke az első öt hónapban 6779 milliárd forintot (23,158 milliárd eurót), a behozatalé 6323 milliárd forintot (21,629 milliárd eurót) tett ki. A kivitel euróértéke 26 százalékkal, a behozatalé pedig 31 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg január-áprilisban 323 milliárd forint (1,049 milliárd euró) aktívumot mutatott, ami 237 milliárd forinttal (718 millió euróval) volt magasabb a tavalyi 86 milliárd forint (331 millió euró) többletnél. A mérleg tavaly január-májusban 93 milliárd forint (368 millió euró) aktívumot mutatott, ez 169 milliárd forint (671 millió euró) javulás volt az egy évvel korábbi hasonló időszakban mért 76 milliárd forint (303 millió euró) passzívumhoz képest.

Az előzetes adatok szerint májusban a kivitel értéke elérte az 1318 milliárd forintot (4,649 millió eurót), a behozatalé pedig az 1186 milliárd forintot (4,169 milliárd eurót). Euróban számolva a kivitel 24, a behozatal pedig 32 százalékkal csökkent 2008 májusához viszonyítva, áll a KSH közleményében. A külkereskedelmi mérleg májusban 132 milliárd forint (480 millió euró) aktívumot mutatott, ami 142 milliárd forintos (510 millió eurós) javulás az előző évihez mérten. Magyarország a májusi kivitel 78, a behozatal 71 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője a számokat látva azt mondta: óvatos optimizmusra adhat okot, hogy csökkent az export visszaesésének mértéke. Szerinte az áprilisi gyengébb adatok után a külkereskedelmi mérleg májusi adatai már megerősíthetik azt a várakozást, hogy az év végének közeledtével, egyre kisebb mértékű lesz az export visszaesése Magyarországon.

Török Zoltán úgy véli, a behozatal jelentős csökkenéséből a magyar gazdaság mély válságára lehet következtetni. Az import visszaesésének egyik oka az export csökkenése, hiszen a magyar feldolgozóipar elsősorban külföldi alapanyagokból dolgozik, a másik ok pedig a hazai fogyasztás beszűkülése. Hozzátette: évtizedek óta példátlan a fogyasztás idei évre várt 7-8 százalékos visszaesése, de az is, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege az év végén akár három milliárd eurós aktívumot is mutathat. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a gazdaság nagy változáson megy keresztül, amely azonban pozitív hatású és jelentősen javíthatja nemzetközi megítélésünket - hangsúlyozta az elemző.

A folyó fizetési mérleggel kapcsolatban Török Zoltán úgy vélte, az idei hiány a tavalyinak a felét sem fogja elérni, míg a fizetési mérleg javulása révén Magyarország az eddigi igen kockázatos megítélése helyett egy közepes, vagy alacsony kockázatú országgá válhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint, bár a magyar gáztározók júliusban kezdődő feltöltése növelheti az importot, a kormány megszorító intézkedései tovább csökkenthetik a belső keresletet az év második félévében. Ennek ellenére az elemző a külkereskedelmi mérleg további javulására számít, amely révén az évé végén a többlet két milliárd eurónál is nagyobb lehet. Kiemelte: az import jelentős májusi csökkenése mögött elsősorban a hazai kereslet visszaesése, a számottevően alacsonyabb árupiaci árak, a raktárkészletek csökkentése, valamint a legfőbb gázszolgáltató vásárlási stratégiája állt.