Magyarországon a növekedési kilátások gyengék maradnak, viszont finanszírozási oldalon áttörést hozhat, hogy az Európai Bizottság zöld jelzést adott a kormánynak az IMF-hiteltárgyalások megkezdéséhez. Amennyiben a harmadik negyedévben sikerül megszerezni a 15-20 milliárd euró nagyságú IMF-hitelt, azzal meredek csökkenésnek indul az országkockázati felárunk, nő a befektetői bizalom, és következésképpen csökkennek a vállalhatatlanság határán egyensúlyozó kötvénykamatok.

Szántó András, az Equilor devizaüzletág-vezetője szerint a piaci finanszírozás fenntartása fontos dolog, de figyelembe kell venni, hogy az ennél lényegesen olcsóbb IMF-források felhasználása nem ördögtől való, hanem ésszerű költségcsökkentő eszköz, ami mind az államadósság, mind a költségvetés finanszírozása lényegesen könnyebbé válhat. Úgy véli, a kormány kommunikációja is lassan ebbe az irányba fog kitérni, azaz a hitellehívás előnyeit fogja sulykolni, akár azzal a megjegyzéssel, hogy ez a valutaalap előírása. Varga Mihály főtárgyalói kinevezését helyes döntésként értékelte, a politikus hitelességét a piac nem kérdőjelezte meg.

Az Equilornál 0,2 százalékos idei gazdasági visszaesést tartanak valószínűnek, de ennél rosszabb is lehet a helyzet, hiába állították üzembe a megmentőként aposztrofált kecskeméti Mercedes-gyárat, amelynek termelése most kezd felfutni. Mindamellett ez sem a foglalkoztatásban nem hoz eredményt, se adó oldalon, hiszen a két-háromezer fős létszám és a hozzá csatlakozó beszállítói hálózat nem oldja meg a hazai gondokat, míg az ilyen nagyberuházások jellemzően kiemelt adókedvezményben részesülnek a kezdetekben.

A 3 százalékos jegybanki inflációs cél elérése is átcsúszik 2013-ra, az idén még 5,2 százalékos inflációt várnak, ami alacsonyabb az 5,5-6 százalék között szóródó piaci előrejelzéseknél. A GDP-arányos költségvetési hiányt 3,1 százalékosra teszik, ami magasabb az uniós elvárásnál és a kormánynak a konvergenciaprogramban lefektetett 2,5 százalékos vállalásánál. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése is 3 százalék alatti hiánnyal számol mind az idén, mind pedig jövőre.

Kuti Ákos kérdésünkre a Széll Kálmán Terv 2.0-ban részletezett kiigazításban rejlő kockázatokkal magyarázta az eltérést. Az érintett szektorokkal történő egyeztetések során valamelyest felpuhulhatnak a számok, s ez a költségvetés egyensúlyára nézve rizikót hordoz. Az EU már azzal elégedett lesz, ha egy hajszállal az ominózus 3 százalék alatt tudjuk tartani a hiányt. Jövőre viszont már 2,9 százalékos deficitet várnak az Equilornál. Ami biztos, a Széll Kálmán Tervhez hasonló kiigazításra az idén semmiképpen sem lehet számítani.

Ami az eurót illeti, az tartósan berendezkedhet a 280-310 forintos tartományban, míg januárban 290-350 forintos sávot jelöltek meg a magyar fizetőeszköz várható tartózkodási helyeként, igaz, a forint pont akkor érte el negatív rekordját a 324 forintos euróárfolyammal.

Az alapkamat akár az év végéig is maradhat a mostani 7 százalékos szinten, függően attól, hogy mikor és milyen feltételek mentén sikerül megkötni az IMF-megállapodást. Egy enyhe kamatcsökkenés azonban még benne van a pakliban.

Görögország nem cseréli le az eurót a drachmára, az eurózóna nem esik szét, ennek ellenére az ezt vélelmező félelmek határozzák meg a következő időszakban a befektetői hangulatot – ezt valószínűsítik az Equilor elemzői. A görögöknél egy hónap múlva új választások lesznek, miután nem tudtak életképes koalíciót nyélbe ütni a hellén pártok. Nagy kérdés, hogy a megszorításokra nemet mondó radikális baloldali Sziriza mennyire erősödik meg, illetve a görög választók megértik-e az alternatívákat, vagyis a kiszámíthatatlan, de rendkívül súlyos következményekkel járó államcsődöt, amikor nulláról kell felépíteni mindent, vagy vállalják a további szűkös, de kisebb áldozatokkal járó esztendők sorát – az euróövezeten belül.

Kuti Ákos vezető elemző szerint a csőd és a drachma reaktiválása két számjegyű recessziót okozna a következő 2-3 évben, miközben az euró ára akár három-ötszörösére is nőhet a drachmára váltó görögök számára. Ez egyik politikai oldalnak sem lehet érdeke. Éppen ezért Kuti azt valószínűsíti, hogy a nyögvenyelős, de kiszámítható maradás mellett döntenek június 17-én a görögök.