Még április végén levelet kapott az ESZA Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. több mint harminc, az ország különböző településein élő alkalmazottja, amelyben arról tájékoztatta őket a munkaadójuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által előírt változások következtében a betöltött szakterületi szakértő munkakör addigi formájában (NFM) megszűnt, a szervezeti egységüket átalakítják.Többen 50 év körüliek vagy az idősebb generációhoz tartoznak, 2-3 diplomájuk van, s az évek során láttak valódi cigánytelepet, s fagyoskodtak projekthelyszíneken.

Azt is írták az érintetteknek, hogy természetesen felkínálnak a számukra a képzettségüknek és a képességüknek megfelelő egyéb lehetséges munkákat. Ez az átszervezés alá esett emberek szerint nem egészen így történt, s mint mondják, nem is igazán értik, mi folyik körülöttük. Miközben a tapasztalt szakértők munkája ellehetetlenül, egyre több külsős cég jelenik meg az uniós fejlesztések helyszínein, és végez el olyan feladatokat, amelyeket régebben a közösségi források felhasználásában közreműködő szervezetek – például az ESZA – alkalmazottai végeztek. Ahogyan lapunkkal közölte a NFM, a cél a pénzek minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználása. Bármit is tesznek, annak ez áll a hátterében.

– Az egyik legfontosabb feladatunk a monitoring volt, azaz az uniós támogatást elnyert pályázók segítése a fejlesztésük megvalósításában. Mi vagyunk az ESZA arca, hiszen velünk találkoznak a kedvezményezettek – mondja az átszervezés egyik érintettje, aki nem szeretné vállalni a nevét, mert akkor szerinte soha többé nem tudna elhelyezkedni a szaktudásának megfelelő területen. Az ESZA Kft. levelének érkezését követően személyes találkozóra került sor a humánerőforrásért felelős illetékessel, aki közölte, a részmunkaidős szakterületi szakértő munkakör megszűnik, néhányan az eredeti beosztásukban maradhatnak, mások új munkát kaphatnak, majd küldik az ajánlatot.

Megint levelet hozott a postás

Az érintettek hamarosan meg is kapták az újabb levelet. Választhattak, hogy a jelenlegi munkájuk és bruttó bérük helyett – amit félállásért kapnak – elfogadnak egy fővárosi, teljes munkaidős, a mostani fizetésüknél 50 ezer forinttal magasabb lehetőséget. Vagy maradhatnak távmunkában, ám teljes munkaidőben és a jelenlegi négyórás foglalkoztatásért kapott bérüknél kevesebbért egy olyan munkakörben, amelyhez nem szükséges középfokú képzettségnél magasabb iskola. A vidéki dolgozók azért sem tudják a budapesti munkát választani, mert nem akarnak több száz kilométert ingázni, és közel a nyugdíjhoz nem kívánnak teljesen új életet kezdeni.

Egy másik nyilatkozónak a jövőben is azt kellene végeznie, amit az átalakítás előtt, csak éppen teljes állásban, és nem az ország egy bizonyos területi egységében tevékenykedne, hanem az egész országban. Oda menne, ahová éppen küldik. Mint mondta, nem érti a logikát, mert eddig épp azért voltak szétszórva a szakterületi szakértők, hogy ne kelljen az ország egyik végéből a másikba szaladgálni, és közel legyenek a pályázókhoz. – Ez az új felállás minden lesz, csak hatékony nem – fűzi hozzá.

– Az eljárás méltatlan és felháborító. A mi nyakunkba akarják varrni, hogy nem mennek jól a kifizetések? – kérdezik a nyilatkozóink. Közben meg minden központi intézkedés arra irányul, hogy a szakmaiság kikerüljön a rendszerből, hogy ne teljen feleslegesen azzal az idő, hogy esetleg olyanok is beleszólnak a folyamatba, akik értenek hozzá. Kiürül a szakértelem az ESZA-ból – jegyzik meg. A szaktárca írja a pályázatokat, a szakértőkre már ott sincs szükség, ahogyan a pályázatok bíráló bizottságaiban sem, hiszen ott is csak akadályok lennének – mondják.

Érdekes emberek a helyszíneken

Az ESZA a felszín alatt felbolydult, a foglalkoztatottak egymásnak adják tovább, ki mit látott a munkája során. Nemrégiben zajlott egy kiemelt állami projekt záróellenőrzése. Mint azt a lapunknak nyilatkozó szakértő mondta, arra lett figyelmes, hogy az ellenőrzést végző külső szakértő arról bonyolódik hosszas beszélgetésbe, hogy az általa készített pályázathoz milyen adatokat kell még adnia az ügyfelének. Egyik oldalon tehát ellenőriz, a másikon pályázatot ír. 

Egy következő ESZA-foglalkoztatott rendkívüli helyszíni ellenőrzésen volt, s a vizsgálatvezető neve nagyon ismerős volt neki. Beugrott neki, hogy egy másik helyszínen, amelyet ő monitorozott, az illető úr szakértőként vett részt a projekt kidolgozásában. Egyszer pályázatot ír, máskor ő a ESZA Nonprofit Kft. képviseletében az X cég, hotmailes e-mail címmel – jegyzi meg a szakértő.

Egy harmadik beszámoló hasonló jelenetről szól: záró ellenőrzés volt egy helyszínen, s a mi ESZA-s ellenőrünk mellett egy külső szakértő is jelen volt. Beszélgettünk és kiderült, hogy ez teljesen általános lett az utóbbi hónapokban. – A ellenőrzés szakmai részét már kiszervezték az ESZA-ból, most már csak tőlünk kell megszabadulniuk valahogyan – jegyzi meg a szakértő keserűen. Szomorú – teszi hozzá. S mindezek alapján nem sok jóra számíthatnak azok a szakterületi szakértők sem, akik elvállalják a felkínált állásokat – mondja.

Majd a projektdoktorok!

Ha a jövőben az új szabályok szerint a monitoring nem kötelező feladata az intézményrendszernek, és igazán nincs is szükség a szakértelemre, a hozzáértőkre, akkor miért írnak ki kétmilliárd forintos közbeszerzést a projektdoktori eljárásra? A majdan jól megfizetett külső szakértők szinte ugyanazt fogják csinálni, amit mi eddig – mondják az érintettek. Lehetséges, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban ülők nem látják, mi történik a helyszíneken, és miként folyik az uniós támogatások felhasználásának kezelése? – kérdezik.

Az NFM szerint annak, ami az ESZA-nál zajlik – és csak ott, más közreműködő szervezetnél nem –, egyetlen célja van, a források minél gyorsabb, hatékony lehívása. Mint írják, a szakterületi szakértők részmunkaidőben, döntően 4 órában, távmunkában dolgoznak az ESZA Nkft.-nél. A részmunkaidős szakterületi szakértői munkakör a szervezeti és működési szabályzat módosításával átalakul, s a jövőben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében látják el ezt a tevékenységet. Az átalakítás folyamatban van.

A szakterületi szakértők feladatait szétosztották. Az átalakításban érintettek egy része kizárólag monitoring szakértő lesz, mások szakmai támogatói feladatra kaptak ajánlatot, harmadik csoportjuknak programirányítói, konstrukciófelelősi és programmunkatársi feladatot ajánlottak. A projekthelyszíneken továbbra is a fent említett szakterületi szakértők egy része, az úgynevezett monitoring szakértők dolgoznak részmunkaidő helyett teljes munkaidőben azért, hogy a hatékonyság javuljon, és a kifizetések felgyorsuljanak. Sajnos jelenleg is mintegy 700 milliárd forint értékben várunk számlákat a már támogatott fejlesztések gazdáitól – írta a szaktárca.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e bármilyen összefüggés a projektdoktori eljárás, szolgáltatás és az ESZA-ban zajló átalakítás, a szakértők elküldése, más munkakörbe helyezése között, azt mondták, hogy az előbbi válaszukat tudják megismételni, és nincs szó a szakértők elküldéséről.

Jól átgondolták az átalakítást

S végül, hogyan szolgája az ESZA-nál zajló folyamat a pénzek kifizetésének gyorsítását? Az NFM szerint a teljes munkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezése a munka hatékonyságát hivatott növelni. A kifizetések gyorsítására az ESZA Nkft. gyorsítási ütemtervet készített, amelyben minden egyes terület konkrét feladatokkal járul hozzá a projektek sikeres lebonyolításához. A monitoring szakértők látogatásaiknál a kifizetési kérelmeik benyújtásával elmaradásban lévő projektek szakmai és eljárásrendi támogatására fókuszálnak.

A kifizetések felgyorsítása érdekében tett intézkedések hatékonyságát leginkább a számok támasztják alá: az ESZA Nkft. közreműködésével megvalósuló projektek esetében a 2010-ben, május végéig (5 hónap alatt) 30 milliárd forint összegű számla kifizetése történt meg. Ugyanez 2012-ben a mai napig (5 hónap alatt) meghaladja az 55 milliárd forintot.

Megint nem a Széchenyi Programiroda kap feladatot

Arra a kérdésünkre, hogy esetleg a Széchenyi Programiroda munkatársai átveszik-e az átszervezett szakterületi szakértők feladatainak egy részét, azt válaszolták, hogy a Széchenyi Programiroda munkatársainak nem elsődleges feladata a projektek menedzselése.

Az SZPI tanácsadói elsősorban a potenciális pályázókat támogatják azáltal, hogy a kidolgozás alatt lévő, kiírásra kerülő vagy már kiírt pályázatokról, továbbá a pályázati rendszer lehetőségeiről részletes szakmai tájékoztatást nyújtanak: egyeztetik az ügyfél fejlesztési elképzeléseit, megnézik, hogy a tervezett projektötlethez tudnak–e megfelelő pályázati forrást hozzárendelni, megvizsgálják, hogy a pályázati kiírásnak való megfelelőség szempontjából átalakítható-e a projektötlet.

A forrásazonosítást követően megvizsgálják, hogy az ügyfél jogosult-e az adott kiírásra pályázni. A tanácsadók tájékoztatási tevékenységének célcsoportjai a hatáskörükben lévő potenciális pályázók teljes köre (önkormányzatok, önkormányzat által fenntartott intézmények, civil szervezetek, vállalkozások).