Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség szerdán megválasztott régi-új elnöke szeretné, ha az érintett felek szakértői minél előbb tárgyalóasztalhoz ülnének a jegybank javaslatainak megvitatására, ezt tartja "az első száz óra" legsürgetőbb feladatának. Mint mondta, a magyar gazdaság még nem érte el mélypontját, a kkv-szektorban komoly pénzügyi, likviditási gondok várhatók, és a bankszektor idei nettó eredménye lényegesen rosszabb lesz a tavalyinál, néhány pénzintézet veszteséges is lehet.

A szakember az MTI-nek adott interjúban elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata - amelyet a szövetség hivatalosan még mindig nem kapott meg - nem csupán a devizaalapú hiteleket korlátozná, hanem valamennyi lakáshitelt visszafogná. Az igénylők jelentős hányada számára lehetetlen lenne hitelhez jutni. - Az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez milyen hatással lenne az ingatlanpiacra, valamint az építő- és építőanyag-iparra - tette hozzá Erdei. A szövetség a pénzügyi stabilitást szolgáló javaslatokkal - az emberek forinthitelek felé való terelésével, a jelzáloghitelek megfelelő korlátok közé szorításával, a hitel/érték arány szabályozásával - maximálisan azonosulni tud. A forint- és euróalapú hitelek esetében egyaránt 80 százalékos hitel/fedezet arányt (LTV) tartanának elfogadhatónak a bankok, az egyéb devizahitelek esetében azonban ennél alacsonyabb mértékkel is kiegyeznének.

Elfogadhatatlannak tartják ugyanakkor annak központi szabályozását, hogy a jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. Ennek kockázatát ugyanis a bankok viselik, azt pedig, hogy mennyire prudenciálisan járnak el, a felügyelet ellenőrzi. - Bár az MNB egyoldalúan lépett, azt szeretnénk, ha az érdekelt felek a tárgyaló asztal mellett gyorsan kompromisszumot kötnének, amely figyelembe veszi nem csak a jegybank pénzügyi stabilitási és a PSZÁF prudenciális,  hanem a bankok hitelezési szempontjait is. Szeretnénk tárgyalásos úton, a szakértők szintjén rendezni a nézeteltéréseket - mondta Erdei.   

A bankszövetség elnöke szerint, ha sikerül a jelenlegi tendenciát fenntartani, a forintkamatok csökkenésével és a törlesztési terhek közeledésével fokozatosan növekedni fog a kereslet a forinthitelek iránt. Erdei a fontos feladatok között említette a Magatartási Kódexhez kapcsolódóan a hitelintézeti törvény (Hpt.) módosítását, aminek előkészítését gőzerővel meg kell kezdeni ahhoz, hogy még az idén átmenjen a parlamenten. A felügyeleti rendszer átalakításáról is mielőbb meg kell kezdeni az egyeztetést. Az erős felügyelet minden piaci szereplőnek érdeke, mert a tisztességes versenyt segíti, ha világosak a játékszabályok, és van bíró, aki felügyeli.

Erdei Tamás szerint kiemelten fontos a bizalom visszaszerzése, különösen, hogy az elmúlt időszakban bankellenes hangulat alakult ki, s választási kampány közeleg, amelyek idején slágertéma szokott lenni a bankszektor. - Fontos, hogy a lakosság és a vállalkozók bízzanak benne: a bankok nem élnek vissza helyzetükkel, üzletpolitikájukkal nem kívánnak károkat okozni - mondta. Ezt szolgálja a Magatartási Kódex, valamint a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepkörének megerősítése. Erdei Tamás óvott attól, hogy a politika saját céljaira használja fel a bankellenességet. - Az egészséges pénzügyi rendszer az alappillére minden gazdaságnak, a bizalomvesztés pedig komoly károkat tud okozni a gazdaságban, ezért senkinek nem lehet érdeke - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a bankok nagyon nehéz évet zárnak majd, és kilátásaik 2010-re sem jobbak. A bankszektor aktivitása várhatóan a tavalyi szinten marad.

- A magyar gazdaság még nem érte el a mélypontot. Különösen a kis- és középvállalati szegmensben kell komoly további pénzügyi, likviditási gondokkal számolni, és a lakossági hitelek egy részénél is komoly céltartalékot kell képezniük a bankoknak - mondta. A szektor bevételei várhatóan nem emelkednek a tavalyihoz képest, a megnövekedett céltartalékolás miatt azonban az eredményesség jelentősen mérséklődik. Erdei arra számít, hogy a bankszektor az idén a tavalyinál lényegesen rosszabb nettó eredményt ér el. Néhány bank kénytelen lesz veszteséget is elkönyvelni, ezt azonban tőkéjük elbírja. A jövő év első felében hasonló tendenciára lehet számítani. Bár forrásgondok már nincsenek,  a bankok kockázatérzékenysége jelentősen megnő, és nagyon megválogatják majd az új kihelyezéseket.

A magas hitelkamatok Erdei szerint egy ideig még maradnak, a betéti kamatok néhány hónapon belül csökkenni fognak, s akkor a hitelkamatok is mérséklődhetnek valamelyest, ám legfeljebb negyed-fél százalékponttal. - A vállalati finanszírozás kormányzat által elvárt bővítését már nem a forrásszűke akadályozza - mutatott rá az elnök -, hanem az, hogy a fogyasztási oldalon beláthatatlan mozgások vannak, nehéz kiszámítani, hogy 6-8 hónap múlva lesz-e piaca egy-egy cégnek. A kkv-szektorban van egy egészséges kör, más részük azonban nem fogja túlélni a válságot. A bankok a meglévő ügyfélkört próbálják kiszolgálni - bár az eddiginél kisebb volumenben - mondta Erdei Tamás.