Tavasszal elszállhat a forintárfolyam
Az idei első félévben a jegybank élén történő helycsere és a monetáris politika megváltozásának szándéka határozza meg alapvetően a befektetői hangulatot. Az Equilor elemzői szerint a márciusi elnökváltás környékén és utána a bizonytalanságok akár 315 forintig is repíthetik az euróárfolyamot. De ez a hatás elül, mert a kormánynak – és a devizában eladósodott lakosságnak - érdeke, hogy 300 forint alatt stabilizálja a kurzust, és a második félévre intézkedéseivel, kommunikációjával a 290-es szintre erősítse a forintot.
A kamatcsökkentésnek van tere, 4,5 százalékig vihető le a ráta az év végére. A ciklust a forint váratlan gyengülése szakíthatja meg átmenetileg. Az esetleges unortodox monetáris lépések közül a devizatartalék terhére történő óvatos, minimális mértékű jegybanki állampapír-vásárlást elképzelhetőnek tartja Szántó András, a Equilor lakossági üzletágvezetője.
A vállalati kötvényvásárlás és a jelzáloglevél-vásárlás a piac szűkössége miatt elhanyagolható élénkítő hatással járna. A kéthetes MNB-kötvényre, illetve az egynapos MNB-betétre adott kamat csökkentésével vagy eltörlésével veszélyes fegyverhez nyúlna a kormány, mert az nem biztos, hogy a várt reakciót váltaná ki a kereskedelmi bankokból. Utóbbiak tőkekivonással felelhetnének erre, ahelyett, hogy az amúgy is befagyott hitelpiacra vigyék ki a pénzüket és megpróbálják azt kihelyezni, elősegítve ezzel a remélt gazdasági növekedést. Csakhogy idehaza a befektetési hajlandóság is mélypontra süllyedt, ezért a hitelfelvételi aktivitás is gyenge marad.
Ugyanaz a helyzet a kereskedelmi bankoknak a jegybanknál elhelyezett kötelező tartalékának esetleges csökkentésével, illetve az arra adott kamat mérséklésével vagy eltörlésével. Ezzel 20-40 milliárdot valószínűleg meg lehetne spórolni, de a negatív hatás ennek többszörösére rúghat.
Az új jegybankelnök személyére az Equilornál nem akarnak tippelni, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek – kiszámíthatatlansága miatt – nagyon nem örülne a piac, de ha bárki mást helyezne pozícióba a miniszterelnök, arra is rögtön rásütnék a bélyeget, hogy a kormányzati érdekek szolgálatába állítja a monetáris politikát. Ily módon jó döntés nem születhet, ha a Matolcsy György által már többször hangoztatott MNB–kormány stratégiai szövetség létrehozását tartják szem előtt az elnökjelölésnél. Arra pedig semmilyen jel sem utal, hogy ezen a felfogásán változtatni akarna a kormány.
A befektetői bizalom fenntartása az államadósság finanszírozása szempontjából alapvető érdeke a kormánynak – húzzák alá az Equilornál. Erre figyelni is fog, de a finanszírozás terén a piacon még mindig meglévő likviditási bőség is a kezére játszik. A magyar kötvényeken a kamatcsökkentések ellenére is még mindig jól lehet keresni, Szántó András erre alapozza azt az előrejelzését, miszerint a tízéves futamidejű kötvény hozama a tavaly év végi 6,11 százalékról az év végére 5,8 százalékra süllyed. A hároméves papír hozama 5,73-ról 5,20 százalékra csökkenhet a jelentős kereslet miatt. Így az IMF-megállapodásra – finanszírozási céllal – egyelőre nincsen szükség.
