Az Equilor álláspontja elsősorban a gazdasági növekedés megítélésében különbözik a kormányétól, aminek magyarázatul a jegybank által elindított Növekedési Hitel Program (NHP) szolgál. Ez a kétszer 250 milliárd forintos, a kis- és középvállalkozások beruházásait olcsó hitellel támogató és devizakölcsöneik forintosítását segítő program az MNB szerint 0,7 százalékkal járul majd hozzá a GDP-hez.

Ezzel szemben az Equilornál úgy látják, az NHP az eddig is hitelképes vállalkozásokat segíti csupán, összhatását nézve nem árt, de nem is használ. A beruházások felpörgetése nélkül nincs egészséges magyar gazdaság, és korántsem biztos, hogy a cégek ilyen célra veszik igénybe az új forrást. A program harmadik pillérével, a jegybanki kéthetes kötvényállomány ezermilliárd forintos csökkentésével nincsen probléma, az intézkedések együtt 3,5 milliárd euróval mérséklik a devizatartalékot, ami a piac számára elfogadható mértékű.

A hitelprogram keretében a kereskedelmi bankok 2,5 százalékban maximált kamattal helyezhetik ki a jegybanktól kapott forrásokat, Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője szerint ez arra ösztökéli őket, hogy kockázatmentes ügyfeleiket hitelezzék. A részletek kidolgozása még folyamatban van, még finomíthatnak a rendszeren, de az egész program méretén látszik, hogy teszt jelleggel indították. A fogadtatása jó, s ha beválik, akkor folytatása következik.

Az államadósság és a költségvetés finanszírozásával nem lesz probléma, Magyarország azon kevés kivételek közé tartozik, ahol még reálhozamot érthetnek el a befektetők, s amíg ez így lesz, addig tartósan magas lesz a magyar papírok iránti kereslet. Ez hozamcsökkenést, olcsóbb finanszírozást és kamatkiadási oldalon komoly megtakarításokat eredményez. A folyamat addig tart, amíg a nagy jegybankok lazító, likviditásbővítő politikája véget nem ér, ennek az ideje azonban egyelőre biztonsággal nem jelezhető előre.

A hároméves lejáratú államkötvény hozama év végén 4,50, a tízévesé pedig öt százalék környékén alakulhat, s innen már nem mehet nagyon lejjebb, elfogy a mozgástere. A hozamok 2014 végén is ezeken a szinteken lehetnek. Az alapkamatban viszont van tartalék, a piac által a fél évvel későbbi időszakra 3,76 százalékos szintet áraz, szemben a jelenleg hatályos 4,75 százalékos rátával. A kamatcsökkentési hullám négy százalékon véget ér, a kamatvágások vizont nem járnak együtt a forint látványos gyengülésével. Sőt: évközben az euróárfolyam 280-285 forint közé is beszorulhat egy időre, de sokkal valószínűbb, hogy a 290-es szinthez köti ki magát.

A forint árfolyamára a kormány gazdaságpolitikája is rányomja bélyegét, s itt most a legaktuálisabb kérdés a túlzottdeficit-eljárás sorsa. Szántó András szerint politikai döntés lesz erről Brüsszelben, a legvalószínűbb, hogy őszre tolják a végső döntést. A pénteken bejelentett Varga-csomaggal kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy ezt a Brüsszellel folytatott harcot nem kellene annyira forszírozni, mert negatív spirálba kerülünk az állandó megszorításokkal.

A kiadáscsökkentéssel ugyanis bevételi források apadnak el, emiatt újabb kiigazítási kényszerhelyzetbe kerül a kormány, hogy tartani tudja a 3 százalék alatti államháztartási hiányt. Úgy vélte, a túlzottdeficit-eljárás alól ősszel kerülhetünk ki, de ehhez az EU-ellenes kommunikáción illene változtatni. Azt mindenesetre jó taktikai húzásnak nevezte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szükség esetére belengette a tranzakciós illeték és a bankadó megemelését, aminek elkerülése érdekében heves brüsszeli lobbizásra késztetheti a külföldi tulajdonban lévő pénzintézeteket.

Amúgy a bankrendszer és a kormány közötti kapcsolat sokat enyhült, az érintettek nyilván belátták, hogy a növekedés elérése közös érdek. Az MNB új vezetése sem művel olyan vad dolgokat, amitől előzőleg tartottak a piaci szereplők.