A független befektetési szolgáltató szerint a hazai tőzsdei folyamatokat és a forint árfolyamát alapvetően a nemzetközi trendek fogják meghatározni, de hazánk megítélése szempontjából különösen fontos lesz a kormány februárra ígért intézkedéssorozata is. Az Equilor szerint amennyiben 2011-ben nem omlanak össze a globális tőzsdék és legalább néhány kérdésben érdemi reformintézkedést jelent be a kabinet, valamint a magánnyugdíjpénztárak portfólióit sem borítják a piacra, akkor a magyar részvények felülteljesíthetnek és a forint 265-ig erősödhet az euróval szemben.

A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság óta az Equilor Befektetési Zrt. szerint a kormányok a rövid távú profit- és szavazatmaximalizálási céljaik közepette olyan irányban mozdultak el, amelyek biztosították számukra a népszerűség fenntartását és a politikai súlyukat. Mindeközben az amerikai ingatlanpiac, a globális bankszektor szabályozási problémái a fejlett államok adósságkérdései tovább mélyültek.

Ebben a folyamatban nem kis szerepet játszottak a globális szinten működő pénzügyi vállalatok, amelyek tovább javuló érdekérvényesítő képességgel lábaltak ki a válságból. Az elmúlt több mint két évben a jegybankok likviditásfokozó pénzpumpái és az abból a tőzsdékre visszaáramoltatott milliárdok mágnesként vonzották magukhoz a megtakarításokat.

Az optimizmus látható jelei azonban a tőzsdék teljesítményében véget értek és egyetlen nagy globális gazdasági régióban sem látszanak azok a folyamatok, amelyek azt sugallanák, hogy a tőzsdei szárnyalást a gazdasági aktivitás robbanásszerű emelkedése követi. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a 2000-es éveket jellemző erőltetett növekedési kényszer által diktált tempó a múlté, és a legtöbb gazdaság esetében továbbra sincsen meg az egészséges növekedés alapja.

A 2011-es befektetési környezetet és lehetőségeket feltáró elemzése alapján az Equilor arra számít, hogy a problémák felhalmozódása a következő hónapokban, években akár cunami-szerű mozgásokhoz vezethet a tőzsdéken, amelyre az elmúlt évekhez hasonló pánikszerű reakciókat adhatnak majd a jegybankok és kormányzatok. Kuti Ákos szerint ezen folyamatok kialakulásának időpontja kérdéses: könnyen lehet, hogy a zuhanás néhány hét alatt következik be, miközben arra is van esély, hogy a tőzsdék összeomlására nem kerül sor idén. Ez utóbbi forgatókönyv azonban nem zárja ki az Equilor azon alapfeltevését, hogy a nagy globális tőzsdeindexek 10-15 százalékos mínuszba kerülhetnek az idei évben (a 2010-es záróértékekhez képest).

Mit hozhat az év itthon?

Tavaly a kormányváltás és az ahhoz fűződő optimizmus, majd az adósságkérdéssel kapcsolatos bizonytalanságok változó mértékben ugyan, de folyamatosan jelen voltak a hazai pénz- és tőkepiacon, és ez az Equilor szerint 2011-ben is így maradhat. Az idei „kottát" alapvetően a globális szentiment írja, de egy-két hangjegyet a hazai politikai és gazdasági élet szereplői is hozzátesznek majd.

Tavaly a piaci szereplők fokozódó aggodalommal követték az államháztartási hiánnyal kapcsolatos adatokat, amelyek kapcsán az új kormányzat első, júniusban bejelentett akcióterve nem hozott érdemi előrelépést. Az őszi önkormányzati választások után lendületbe jött a kabinet, és a második akciótervében több olyan intézkedést hirdetett meg, amelyek rövidtávon lehetővé tették a költségvetési hiányterv (3,8 százalékos) elérését. Ezek főként a szektorokra kivetett válságadók (távközlési, energia, kiskereskedelem) mellett a magánnyugdíjpénztárakba irányuló befizetések felfüggesztését jelentették.

A kormányzati kommunikáció szerint február végén látnak napvilágot azok az intézkedések, amelyek biztosíthatják a tartósan 3 százalék alatti hiánycél elérését összesen körülbelül 600-800 milliárd forintos megtakarítások révén. Az Equilor Befektetési Zrt. szerint az eddig megjelent hírek vegyes képet vázolnak a jövő hónap végére ígért reformintézkedések kapcsán. Nem csak a piaci szereplőknek, hanem szinte mindenkinek az az érdeke, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíjrendszerben és az állami vállalatoknál olyan átfogó átalakítások induljanak, amelyek révén a korábban említett célok könnyebben elérhetővé válnak.

Az Equilor szerint ezekben a rendszerekben az átalakulást eddig főként politikai tényezők hátráltatták, amelyek áthidalása ugyanilyen típusú akaratot követel meg. Az ország tartósan javuló megítéléshez és a reformok fenntarthatóságának biztosításához rövidtávon jelentős áldozatot kell hoznia a kormányzatnak és a társadalmi szereplőknek is. A reformok ugyanis kezdetben nagy egyszeri költséggel és megszorító intézkedésekkel járnak, amelyek csak 3-5 év után érzékeltetik első pozitív hatásukat.

A magánnyugdíjpénztárakból az előzetes tervek szerint mintegy 3000 milliárd forintot meghaladó mértékű vagyon áramolhat vissza az állami szektorba, amelynek kb. 40-45 százaléka magyar államkötvényekben pihen, melynek nagy része várhatóan bevonásra kerül, ezzel automatikusan csökkentve az államadósságot. Az Equilor kiemeli, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon bevonása kényelmessé teheti a kormányzatot, mivel a visszaáramló pénzek fedezetet nyújthatnak arra, hogy a kabinet a következő 2-3 évben mentesüljön az átfogó intézkedések meghozatala alól.

Ugyanakkor az Equilor szerint a kormány a jelenlegi helyzetben már nem teheti meg, hogy tovább halogassa a valós megoldást, ezért valószínűsíthető, hogy az egyensúly megteremtését nagyobb részben mégis a kiadáscsökkentések révén éri el a kormány.

Mindezeket figyelembe véve, az Equilor véleménye az, hogy a február végén bejelentésre kerülő intézkedések minden főbb gazdasági szektort érintenek majd és a korábbiaknál mélyrehatóbb változásokra lehet számítani, amelyek megalapozhatják a későbbi már sokkal átfogóbb reformok véghezvitelét. A kormány kiadáscsökkentési szándéka és intézkedései nyomán fellélegezhetnek a szereplők és a külföldi finanszírozók, a bejelentések azonban várhatóan nem lesznek elegendőek arra, hogy nyugodtan hátra dőljenek a befektetők.

Mi lesz a magánnyugdíjpénztárak vagyonával?

A magánnyugdíjpénztári eszközök értékesítése során az Equilor szerint az alternatív megoldások alkalmazására nagyobb az esély, mint a gyors eladásra, azaz az ÁKK által kommunikáltakkal összhangban tőzsdei aukciók megszervezése valószínűsíthető amellett, hogy továbbra is van lehetőség a kockázatok csökkentésére más módokon is. A részvények piacra vezetésének üteme és módja az Equilor várakozása szerint nem befolyásolja majd érdemben a tőzsdei kereskedést.

Amennyiben 2011-ben nem omlanak össze a globális tőzsdék és legalább néhány kérdésben érdemi reformintézkedéseket jelent be a kabinet, valamint a magánnyugdíjpénztárak portfólióit sem borítják a piacra, úgy az Equilor egyértelmű felülteljesítést vár a magyar részvényektől idén. Ez főleg az OTP árfolyamát segítheti, míg a várható kötvénypiaci hozamcsökkenésen keresztül a Magyar Telekom papírjai is erőre kaphatnak.

A Richter és az Egis esetében problémát jelenthet, hogy még nem körvonalazódtak a tervezett kormányzati intézkedések. Könnyen lehet ugyanis, hogy a gyógyszerkassza 300 milliárdos éves keretének megnyirbálása (akár 100 milliárd forinttal) drasztikus terhet ró a Richter és az Egis működésére, valamint a részvényeik árfolyamára.

Mi vár a BÉT-re? Lesznek újabb bevezetések?

Újra és újra napirendre kerül a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvények számának növelésének kérdése, amely nem csupán a hazai parkett megítélését és a befektetők hangulatát javítaná, de nemzetközi szinten is növekedne a BÉT presztízse. Az Equilor úgy véli, hogy a 2011-es évben kirajzolódó kormányzati folyamatok remek időzítést jelentenek arra vonatkozóan, hogy a korábban felvetett bevezetésekre sor kerüljön (Magyar Villamos Művek, Szerencsejáték Zrt., Állami Autópályakezelő), ugyanis a kormányzat által jelzett intézkedések újfent felkelthetik a külföldi és belföldi szereplők érdeklődését a hazai parkett iránt.

A tavalyi év folyamán az Equilor két nagy tőkepiaci tranzakcióban is segédkezett (RFV kötvénykibocsátás, CIG Pannónia Életbiztosító részvénybevezetés), amelyek számos hazai vállalat figyelmét keltették fel a tőkepiaci jelenléttel kapcsolatban.

Ezt a hullámot érdemes lehet a BÉT-nek és a kormányzatnak is meglovagolni, mivel a pénzügyi szektor vállalati hitelezési tevékenysége csak fokozatosan növekszik, míg a tavalyi tranzakciók rámutattak arra, hogy a megtakarítások elhelyezésében az alternatív csatornák (tőzsde, vállalati kötvénypiacok) szerepe folyamatosan erősödik. Ebben a környezetben pedig további lökést adhatna a tőkepiaci tranzakcióknak, ha a magánnyugdíjpénztárakból visszaáramló eszközöket transzparens módon, a BÉT-en rendezett aukciók során vagy egyéb, a likviditást növelő formákban hajtanák végre.