Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke közleményükben nagyon fontos változásnak nevezte a rendelkezést, hiszen a járműveket a jövőben kiszolgáló személyzet nélkül is tölthetik, így a töltőállomások fenntartási költsége csökken. Szakképzett üzemeltető alkalmazottakra azonban továbbra is szükség lesz - tette hozzá.

Az új szabályozás révén csökkenhetnek a gázközlekedésre rakodó költségek a töltőinfrastruktúra kialakításánál és a járművek kötelező vizsgáztatásánál is. Ennek köszönhetően még vonzóbbá válhat a hazai autósok számára a sűrített földgázzal (CNG) történő közlekedés - írták.

Magyarországon nyolc nyilvános CNG-töltőállomás üzemel, de az MGKKE arra számít, hogy 2016-ban a töltőpontok száma akár meg is duplázódhat, 2017-ben pedig további 50 töltőállomás is megjelenhet.

Kiemelték: az NGM által kiadott rendelet értelmében a CNG-üzemű járművek gázrendszerét négy évente kötelező felülvizsgálni, valamint a töltőberendezésekre és a járművek gáztartályaira vonatkozó, korábban érvényben lévő kötelező szétszerelés megszűnt.

A CNG - nem azonos az LPG néven ismert autógázzal - 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében.

A CNG meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal alacsonyabb. A metángázzal hajtott motorok szilárdrészecske-kibocsátása szinte nulla, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig a szigorú EURO6 norma előírásai által megszabott határérték alatt marad.