Közel 6500 megawatton kora délután megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord - a rendszer egyensúlyáért felelős állami Mavir honlapjának tanúsága szerint.

Az állami társaság tájékoztatása szerint az előző országos nyári csúcs épp tegnap állt be 6411 megawatton. Cikkünk írásakor ez a rekord közel 6500 megawatton már megdőlt. Ezt megelőzően a nyári áramfogyasztás a válság előtt, 2007 nyarán 6320 megawatton döntött csúcsot.

Az abszolút rekordokat továbbra is a teleken állítja be az ország. Ebben a csúcsot szintén 2007 hozta, amikor 6600 megawatton tetőzött a téli fogyasztás. A nyári csúcsok - mint jelen esetben is - 2008-ig egyre közelítették a télieket, azóta a néhány száz megawattos különbség beállni látszik. Ennek oka a klímaberendezések egyre szélesebb körű használata, amit bizonyít az is, hogy a nyári fogyasztás rendre a hőmérséklet függvényében ugrik meg. Ennek megfelelően az erőművek korábban nyárra betervezett karbantartását is át kell ütemezni. Nagyobb távlatokban a fogyasztásváltozás összefüggést mutat a gazdaság, illetve a lakosság anyagi helyzetével is.

Hazánk a 2007-es szinthez képest egyre nagyobb mértékben támaszkodik külföldön megtermelt áramra. A Mavir honlapjának adatai szerint a 6500 megawatt körüli csúcsfogyasztásból csak körülbelül 3500 megawattnyit elégítenek ki a hazai erőművek. A fennmaradó mintegy 45 százalék tehát külföldről - elsősorban Szlovákia felől - érkezik az országba. A tényleges termelés helye nehezen behatárolható, de azt szakértők főleg Csehországra és Lengyelországra teszik. Ennek oka, hogy az igénybe vett külföldi egységek a hazai erőműveknél olcsóbban termelik az áramot, a kereskedők pedig rendre az épp elérhető legolcsóbb áramot szerzik be.

Egyes szakértők ezt nem tartják bajnak, mondván, Magyarország képességei ennyit tesznek lehetővé és így olcsóbb az áram. Mások viszont ezt ellátásbiztonsági, termelési-adófizetési és munkahelyteremtési okokból egyaránt gondként élik meg, rávilágítva, hogy korábban Magyarország sokkal nagyobb mértékben alkalmas volt az önellátásra. A Fidesz-kormány a megoldást a paksi atomblokkok bővítésében látja, ám a távlati jövőben megvalósuló elképzelés sok szakértő szerint nem alkalmas a kívánt cél elérésére, vagyis az áramár leszorítására. Ráadásul ilyen jelentős áramfogyasztáskor az ellátás pont nem a fixen nagy mennyiségű áramot termelő atomerőművekre, hanem a kevesebbet előállító, viszont könnyen-gyorsan beindítható-leállítható egyéb, úgynevezett csúcserőművekre támaszkodik.