Ennek értelmében a genetikailag módosított (GMO) virágpor jelenlétét gyakorlatilag nem kellene feltüntetni a címkéken, mert a virágpor aránya nem haladja meg a mézben azt a mértéket, amely fölött az alkotóelemeket jelölni kell. Az ügyben az EP-nek még meg kell egyeznie a tagállamok képviselőivel. Magyar EP-képviselők bírálták a döntést.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az EP arról döntött, hogy milyen szempontok alapján kell feltüntetni a genetikailag módosított (GMO) virágport a mézen. Az EP szerint úgy kell módosítani a jelenlegi mézirányelvet, hogy a virágport a méz természetes alkotóelemének, nem pedig külön összetevőjének kell tekinteni, ezért a génmódosított virágport csak akkor kell feltüntetni a címkén, ha aránya a méz egészében meghaladja a 0,9 százalékot.

"A mézben lévő pollen alkotóelem vagy összetevő mivoltáról szóló vita azért kezdődött el, mert a két eset más-más címkézési szabályokat von maga után. Ha a virágport természetes alkotóelemként értelmezzük, akkor a génkezelt növényről származó pollent a gyakorlatban nem kell feltüntetni. Ennek oka az, hogy a génmódosított organizmusokról (GMO) szóló irányelv szerint csak a 0,9 százalék feletti génkezelt tartalomról kell a címkén beszámolni. Mivel azonban a pollen csak mintegy 0,5 százalékban található meg a mézben, ezért soha nem fogja meghaladni a címkézési határértéket" - magyarázta a témáért felelős, brit konzervatív Julie Girling.

Az eddigi szabályozás nem szabályozta egyértelműen, hogy a virágpor a méz alkotóeleme vagy összetevője, ezt 2011-ben az Európai Bíróság egy ítélete döntötte el, külön összetevőként tekintve a virágporra. A mostani módosítás ezen változtat, és így ezzel ellentétes értelmű meghatározás kerülhet immár az irányelv rendelkezései közé.

Az EP-szavazás után megkezdődhetnek az egyeztetések a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanáccsal a javaslatról.

Tabajdi Csaba, a magyar szocialisták EP-képviselője még kedd este kiadott közleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha nem tüntetik fel a címkéken a génmódosított virágport, az sérti az európai méhészek többségének érdekeit, és szembe megy az európai fogyasztók védelmével, valamint a megfelelő tájékoztatáshoz való jogukkal. Tabajdi emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente körülbelül 22 ezer tonna mézet állítanak elő, amelynek kétharmadát külföldön értékesítik. A méztermelés pedig mintegy 20 ezer magyar háztartásnak jelent fő- vagy kiegészítő megélhetési forrást.

A fideszes Bánki Erik szerint az EP plénuma által elfogadott szöveg az unión kívüli országokból származó, GMO-t tartalmazó méz importjának kedvez, és súlyosan sérti a fogyasztók választási szabadságát. Az EP az európai és a magyar GMO-mentes mézet termelők érdekeivel szemben voksolt - emelte ki közleményében Bánki Erik. A néppárti politikus szerint nem érdemes azon vitatkozni, hogy jogi szempontból minek minősül a pollen. A lényeg az, hogy a fogyasztók korrekt tájékoztatást kapjanak a mézben található virágpor GMO-tartalmáról, és ez alapján szabadon választhassanak a GMO-t tartalmazó és a GMO-mentes termékek közül. A fideszes EP-képviselő szerint egy számunkra kedvező döntés új piacot teremthetett volna a magyar méhészek számára.

Bánki világossá teszi azt is: a miniszterek tanácsával folytatott tárgyalásokon Magyarország a többi érdekelt állammal együtt tovább fog küzdeni a méztermelők érdekeiért.