A május és július közötti időszakban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett – közölte kedden a KSH. Ugynaebben az időszakban 3,908 millió fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 76 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak létszáma ezzel elérte a válság előtti szintet.  

A munkanélküliek 459 ezer fős létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, akkor 463 ezer munka nélküli embert tartottak nyilván. A teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 10,5%-os értéke 0,3 százalékponttal csökkent
egy év alatt. (A változások a mintavételi hibahatáron belül maradtak.)

Az említett időszakban a 15–74 éves férfi népességből 259 ezren voltak munkanélküliek, 10 ezer fővel többen, mint 2011 azonos időszakában. Ezzel munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal 11,0 százakékra emelkedett. A munkanélküli nők száma 15 ezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban, 200 ezer fős létszámuk 9,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett, ami 0,9 százalékpontos csökkenésnek felelt meg.

A munkanélküliek 18 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport igen magas, 28,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal 9,6 százalékra, az 55–64 éveseké 1,3 százalékponttal 7,3 százalékra csökkent.

A munkanélküliek 46,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt. 

A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2012. július végén 527,6 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,8 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához képest.

Visszatérve a foglalkoztatottakhoz: 3,870 millióan a 15–64 éves korcsoporthoz tartoztak, ez 70 ezer több, mint egy évvel korábban. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 57,6 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,5 százalékpontos bővülés 2011 hasonló időszakához viszonyítva. 

A 15–64 éves férfi népességből 2,68 millióan voltak foglalkoztatottak, 14 ezerrel többen, mint tavaly ugyanekkor. Így a férfiakra jellemző foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 62,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők közül a vizsgált időszakban 1,803 millióan tartoztak a foglalkoztatottak közé, 56 ezerrel többen, mint 2011. május–júliusban. A nőket – 2,0 százalékponttal növekvő – 52,7 százalékos foglalkoztatási ráta jellemezte.

A vártnál nagyobb mértékben esett a munkanélküliségi ráta május-július között az április-június között mért 10,9 százalékról – kommentálta a fejleményeket Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. A foglalkoztatottak száma 31,4 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, ami meghaladja a szezonális hatásokat, míg 75,5 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően.

Ilyen erőteljes munkahelybővülés 2003-ban volt utoljára (amit akkor döntően a közszféra létszámnövekedése okozott), a foglalkoztatás pedig elérte a válság előtti szintet. A munkanélküliek száma 13,4 ezerrel csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg 4,4 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az aktívak száma egy év alatt 71,1 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz.

Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja – vélekedett –, így a közeljövőbben tovább nőhet az aktívak száma. Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. Az őszi hónapokban 10,3 százalékig a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyinál kissé alacsonyabb, 10,9 százalékos lehet.

Németh Dávid, az ING elemzője ugyancsak pozitív meglepetésnek nevezte a munkanélküliségi ráta csökkenését az MTI-nek nyilatkozva –, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez a mérséklődés némi szezonális hatásnak, és a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Ugyancsak kedvező folyamatokat tükröz a szakértő szerint, hogy az aktivitási ráta egy év alatt egy százalékponttal nőtt.

A kilátásokról Németh Dávid úgy vélekedett, hogy a mostani kedvező adatok ellenére idén érdemben nem csökken a munkanélküliségi ráta tavalyhoz képest, év végére 11 százalék közelébe emelkedhet az állástalanok aránya, éves átlagban pedig 11,1-11,2 százalék körül alakulhat.