Az elmúlt hetekben ugyan több fideszes politikus is beszélt arról, hogy a bankadó mintájára az energiaipari és a távközlési társaságokra is plusz adót vetnének ki már 2011-ben, de egyelőre csak politikusi felvetésekről van szó arra az esetre, ha a költségvetés egyensúlyának biztosításhoz a büdzsének többletforrásokra lenne szüksége - írják a portálon.

Az energiainfo.hu emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször utalt rá: „nagyon kellemetlen lesz a háromszázalékos hiánycél jövőre, és tartani is kell, de nem lehet szó az embereket sújtó megszorításokról". Lapértesüléseket is idéznek, miszerint, a Fidesz-KDNP-frakció közelmúltbeli, tapolcai zárt ülésén a kormányfő jelezte: "onnan kell pénzt elvenni, ahol van". Ezt követően Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy interjúban úgy nyilatkozott: „nem biztos, hogy az ősz örömteli lesz a távközlési vállalatok, vagy az energiaszolgáltatók számára".

Krakkó Ákos, a Fidesz frakció sajtófőnöke az energiainfo.hu érdeklődésére hangsúlyozta, Lázár János nyilatkozata egyelőre csak politikusi felvetés. Amennyiben szükségessé válik plusz források bevonása, olyan gazdasági ágakhoz kell fordulni ahol számottevő nyereség képződik - jelezte Krakkó.

Az energianfo.hu más, kormányzati forrásból is úgy értesült, hogy a törvényelőkészítés szintjén nincs napirenden az energiaipari különadó. Úgy tudják azonban, hogy amennyiben mégis bevezetnék ezt a speciális ágazati közterhet, úgy azoknak a cégeknek, amelyek a megújuló források fejlesztésébe és ezzel zöld munkahelyek létrehozásába fektetnek be, részben, vagy egészben mentességet kapnának a megfizetése alól.

Ágazati elemzők szerint az energiaipari különadó számos kérdést felvet. Emlékeztetnek arra, hogy a gáz- és a villamosenergia-ipar területén a tevékenységek meghatározó részének hatósági ára van, így az energiaszállítás, vagy az egyetemes szolgáltatás tarifáit ma a Magyar Energia Hivatal, illetve a kormány határozza meg.

Csak az erőműveknél, és a szabadpiaci kereskedelemben szabadak az árak, azaz alku kérdése a meghatározásuk, de erre közvetett módon hatnak a hatósági áras egyetemes szolgáltatás díjai. Nem világos tehát, hogy a kormánypárt vezető politikusai, milyen körben gondolkodnak, amikor az energiaipari cégek különadóztatásáról beszélnek.

Azt nem tudni egyelőre, hogy milyen mértékű többletbevételre lehet szükség, de ez esetben - "kétség sem fér hozzá", hogy az energiaipar lesz az egyik elsőszámú célpont - állítják az energiainfo.hu által megkérdezett elemzők. Az energiaipari cégek jelenleg is fizetnek különadót. Az Országgyűlés 2008 novemberében hozott törvényt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről, amely bevezette az úgynevezett Robin Hood-adót, a nagy energiaellátó és -kereskedő cégek 8 százalékos különadóját.

A törvény 2009. január elsején lépett hatályba, és 2011. január elsején veszti hatályát. Ezt a pénzügyi forrást, a törvény szerint, csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. Tavaly ebből a különadóból mintegy 30 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe.