Az elkövetkező hét évben hazai költségvetési források és önrész-szükséglet nélkül is 40 ezer magánépület illetve évi 4 százaléknyi középület energetikai felújítását lehetne biztosítani uniós források és hitelek révén - vélik civil szervezetek.

A Hazai Hatékonyság (HH) program a 2014-től elérhető EU-támogatásokat olyan hitelekkel ötvözné, amelyek önmagukban nem okoznak anyagi pluszterheket a beruházók számára és önrész sem kell hozzájuk, a törlesztési időszakot követően pedig mindenki élvezheti a jelentős energiamegtakarításból származó költségesést. A HH 7 év alatt 1260 milliárd forint forrást biztosít hazai energihatékonysági beruházásokra, melyek megoszlanának az uniós támogatások, illetve a kereskedelmi és fejlesztési bankok hitelei között.

Az elképzelést a napokban mutatta be a Belügyminisztérium számára a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft., a Magyar Építőanyagipari Szövetség, Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület.

A lakosság negyede korszerűsítené lakóhelyét a következő 3 évben, de több mint négyötödüknek nincs rá pénze - írják.

A 2014-2020 közötti időszak uniós támogatásait vállalkozások, magánszemélyek és közintézmények vehetik igénybe. Az energiahatékonysági célra felhasználható forrásokból (az összes támogatás 7 százalékából) évente 60 milliárd, hét év alatt 420 milliárd forint származhat.

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) lakossági célú beruházásokat - lakásfelújítást, szaktanácsadást - támogatna. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) révén vállalkozások vehetnének igénybe egy Energiahatékonysági Széchenyi kártyát. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) támogatását átfogó felújításokra, energiahatékony új épületekre, bérlakásokra és felmérésekre fordíthatnák. Ezek mindegyike évi 20 milliárd forint forrást jelent.

A felhasználó a hiteleket a beruházás révén elért megtakarításokból fedezné. Vagyis az 5-15 éves futamidő alatt a rezsiköltségek nem változnak ugyan, viszont a megtakarítás hiteltörlesztéssé válik. A tulajdonos a hiteltörlesztés lejárta után érezné meg pénzügyileg a változást. A hitelek feltételeiről nem közölnek adatot.

Megjegyzik, hogy az alacsonyabb energiafogyasztás áfacsökkentő hatásánál évi átlag 70 milliárd forinttal több költségvetési bevétel származna az így megnövekedett foglalkoztatásból, illetve gazdasági aktivitásból.