Kína 2252 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyasztott 2009-ben, ami nagyjából 4 százalékkal több a 2170 tonnás amerikai fogyasztásnál. A távol-keleti ország energia-éhségének fokozódását mutatja, hogy 2000-ben az Egyesült Államok még kétszer annyi energiát fogyasztott, mint Kína, 2008-ban már csak 150 tonnával "vezetett", tavaly pedig a második helyre szorult.

Kína a vártnál jóval gyorsabban tört az élre, főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában, és az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó.

Peking kétségbe vonja az IEA adatainak hitelességét. A kínai statisztikai hivatal szerint 2132 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát használtak fel az országban tavaly.

A váltás következményeként Kína nem csupán az energiaárak alakulását tudja nagyobb mértékben befolyásolni, hanem a globális energiafelhasználás mintázatait is. Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.

Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan - 738 milliárd dollár - értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban 15 százalék legyen a megújuló energia aránya a felhasználásban.

Jelenleg a szén a meghatározó, 70 százalékos részaránnyal. Kína a legnagyobb szénfogyasztó a világon, és a tetemes hazai készlet ellenére behozatalra szorul; míg alig három éve nettó exportőr volt, tavaly már a legtöbb szenet importáló ország címe is az ázsiai országot illette meg.

Kőolajfogyasztásban egyelőre az Egyesült Államok áll az élen, a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia viszont tavaly először több olajat adott el Kínának, mint az Egyesült Államoknak, amely évtizedekig az első számú vásárló volt.

Kína nem tagja a párizsi székhelyű IEA-nak, amelyet az 1973-as olajválság után alapította a legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az elsősorban elemzéssel, a nemzetközi együttműködés ösztönzésével és az energiaválságok kezelését segítő megoldások kidolgozásával megbízott kormányközi testület vezetője, Tanaka Nobuo az idén márciusban sürgette Kínát, hogy csatlakozzon az alapítókhoz, különben fennáll a veszélye annak, hogy az IEA elveszíti a jelentőségét.