Energia: az unióval barátkozunk, az oroszokkal szerződünk
Két, egymásnak látszólag homlokegyenest ellentmondó álláspont körvonalazódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál arra vonatkozólag, hogy akkor most az uniós tagállamokkal karöltve, vagy nélkülük biztosítsuk az ország hosszú távú energiaellátását. Ilyenkor kimondva-kimondatlanul, de mindig az Oroszországhoz fűződő viszonyról van szó, hisz az unió keleti felének energiaellátása lényegében tőle függ.
A tárca tegnapi közleménye szerint Magyarország, a magyar elnökségi időszak konkrét eredményeire építve és támogatva a lengyel elnökség törekvéseit, határozottan kiáll az Európai Unió energiabiztonságának növelése mellett – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiaügyi miniszterek kétnapos informális találkozóján, a lengyelországi Wroclawban.
A fukushimai katasztrófa, az észak-afrikai események és a gazdasági válság miatt a belső piac kiteljesítéséhez egységes és megfelelően összehangolt külső energiapolitikát kell kialakítani – hangoztatta a tárcavezető. (Ezen szakértők szerint leginkább az Oroszországgal kapcsolatos álláspontok összehangolása értendő, bár a közlemény nem nevezi nevén a legnagyobb európai gázbeszállítót.)
Fellegi Tamás kiemelte: az egységes, dinamikus és kezdeményező külső energiapolitika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai vezető szerepet vívhassanak ki az energetikán túlmutató geopolitikai kérdésekben, sikerrel képviseljék az uniós és nemzeti energiaügyi érdekeket az Európai Unió határain kívül, és versenyképesebbé tegyék az európai ipart.
A szakminiszter szerint a közös erőben rejlő előnyt még jobban ki kell aknázni és állandó, következetes megközelítéssé kell alakítani.
Az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy kulcsfontosságú energiabeszállítóival és lehetséges új beszállítóival, valamint az energiafogyasztó országokkal – beleértve a gazdaságilag feltörekvő országokat is – stabil és hosszú távú partnerségeket alakítson ki – tette hozzá Fellegi Tamás.
A tárcavezető szeptember 15-én még magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként tárgyalt Moszkvában Alekszej Millerrel, a Gazprom-csoport elnök-vezérigazgatójával és Alekszander Medvegyevvel, az orosz állami energiaóriás vezérigazgató-helyettesével a két ország hosszú távú stratégiai együttműködésének lehetőségeiről.
Fellegi Tamás ott azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a Nabucco gázvezetékterv támogatása mellett kiemelt gazdasági és stratégiai projektnek tekinti a Déli áramlatot is - derül ki a tárca akkori közleményéből. A Magyarországot is érintő orosz gázvezetékterv jelentősen hozzájárul hazánk és a projektben résztvevő magyar vállalatok regionális gázpiaci helyzetének erősödéséhez és gázellátásunk stabilitásának növekedéséhez. A felek megerősítették elkötelezettségüket a Déli áramlat magyarországi szakaszának megépítése és a projekt közeljövőbeli tényleges megkezdése mellett.
Habár nyílt botrány nem lett a dologból, a Kommerszant nevű orosz lap akkori értesülései szerint Günther Oettinger energetikáért felelős uniós épp akkor intézett szóbeli támadást a Déli áramlat megvalósítása ellen, az uniós Nabucco-terv védelmében. Eszerint az EU kifejezetten fájlalja, ha egyes tagállamok különmegállapodásokat kötnek Oroszországgal, gyengítvén az – energiaügyekben mindenki által rendkívül fontosnak tartott - uniós egységet.
E tekintetben Fellegi Tamás moszkvai és wroclawi mondatai nehezen hangolhatók össze, amit a tárca közleményei sem hidalnak át.
Némileg tisztább képet festett a magyar álláspontról Fellegi Tamás helyettese, Bencsik János államtitkár, aki a múlt héten a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete rendezvényén szólt az ügyről.
Meglátása szerint nem halad túl barátságos irányba az EU és a külső partnerek együttműködése az erőforrások biztonságos beszerzése területén. Úgy véli, 10-15 év távlatában csak a kétoldalú kapcsolatokra és szerződésekre törekvő európai államok lesznek képesek biztosítani gazdaságuk és társadalmuk működtetéséhez szükséges energiát. Ha csak a közösségi szemlélet bűvöletében kívánjuk szavatolni az energiaellátás biztonságát, könnyen pórul járhatunk - fogalmazott. Minden tagország számára fontos az egységes európai energiapolitika, ugyanakkor mindenki kétoldalú megállapodásokat készít elő – utalt például a tenger alatt húzódó, nemrég átadott Északi áramlat nevű gázvezetékre.
