A kormány az idei 14 milliárdról jövőre 40 milliárd forintra növeli az „energiaellátók jövedelemadójából" várt bevételeket – derül ki a tervezetből. Az emelkedés alapvetően nem azon alapszik, hogy a nyereségre vetített kulcs 8 százalékról 11 százalékra nő. Sokkal inkább az játszhat szerepet, hogy az érintett társaságok körét jelentősen kibővítették. Eszerint jövőre nemcsak a települési víz- és csatornacégeknek, illetve szemétszállítóknak, hanem az áram- és gázipari csoportok lakossági szolgáltatóinak, illetve vezetéküzemeltető leányvállalatainak is fizetniük kell. (Áprilisban a Széll Kálmán Terv 2.0 nevű kormánydokumentum még 16 százalékos adótervhez 55 milliárdos bevételt társított. Az illetékes nemzetgazdasági tárca ekkor kérdésünkre még csak a víz- és csatornacégeket, illetve a hulladékszállítókat nevezte meg újonnan bevonni tervezett csoportként.) Az új adóalanyoktól 5,6 milliárdos adóbevételt remélnek.

Összességében ugyanakkor az energiaipartól jóval kevesebb adó folyik be 2013-ban. A kormány ugyanis ezzel párhuzamosan az energiacégek esetében is kivezeti az „egyes ágazatokat terhelő különadókat", amiből idén is közel 70 milliárdos bevétel származhat. Az energiacégek által hagyományosan fizetett úgynevezett energiaadóból az ideinél 400 millióval kisebb, 17,5 milliárdos bevétel jöhet össze. Ennek hátterében a csökkenő hazai energiafelhasználás áll.

Üzemanyagok jövedéki adójából 12 milliárddal kevesebb, 516 milliárd folyhat be. A csökkenéssel nem minden tekintetben összeegyeztethető szöveges magyarázatuk szerint idén az emelkedő árak visszfogják a keresletet. Jövőre viszont már nem számítanak jelentős áremelkedésre, annál inkább viszont gazdasági növekedésre és fogyasztásbővülésre. Emiatt tehát 2013-ban az üzemanyag – elsősorban a dízel – forgalombővülését feltételezik.

Ráadásul az üzemanyag-visszatérítés az idei 46 milliárd után jövőre 53 milliárd forinttal terhelheti az államháztartást. A mezőgazdaság illetve a vasút és a hajózás részéről enyhe, ám a fuvarozókat jelentő "kereskedelmi" gázolaj tekintetében az idei egyharmadára rúgó, 5 milliárdos emelkedést jeleznek előre.

A hazai, 97 százalákban olaj- és gázkitermelés után fizetendő bányajáradékból az idei 94 milliárd után jövőre 95 milliárdot várnak. Ez nagyban függ az árfolyamoktól: a kormány 2013-ra hordónként 110 dollár körül stabilizálódó olajárra, átlag 95 forintos, "enyhén változó" gázimportárra és 220 forint körül ingadozó dollárárfolyamra számít.

Az energetika bizonyos területeit az állam természetesen hagyományosan támogatja is. Ugyanakkor az energiahatékonyságot, a felújításokat, a megújuló energiákat pártoló közhelyek forintosított tételei kissé zavarosak. Egyetlen szám látszik világosan: a természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak energiatakarékossági épületfelújításának támogatására szolgáló épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat idei – amúgy is rendkívül csekélynek tűnő – 1,9 milliárdos kerete jövőre egymilliárdra csökken: 900 milliót ugyanis "zárolás" címén elvonnak. Emellett az anyag általánosságban "új lakásépítési támogatást" és "otthonteremtési kamattámogatást" ígér.

A közintézmények és cégek energiatakarékossági beruházásainak központi forrása a főleg uniós pénzeket osztó Új Széchenyi Terv, azon belül is Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Ennek "prioritása" a megújuló energia és a hatékony energiafelhasználás ösztönzése. Közlésük szerint e célra 160 milliárd áll rendelkezésre. Az összeget ugyanakkor a fejlesztési igények jelentősen meghaladják. Így a kormány az állami ingatlanok felújításának koordinálásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt bízza meg. Arra viszont nem tesznek utalást, hogy a KEOP forrásai lényegében már tavaly kiürültek, és a kassza 130-160 milliárdos feltöltését célzó uniós tárgyalások azóta sem zárultak le. A célok megszövegezéséből amúgy kiérzik, hogy az állam a rendelkezésre álló forrásokból főként saját ingatlanait csinosítaná.

Mindettől függetlenül a kabinet 2013-ra jelentősen megemelte mind a KEOP-költségvetés, mind az ehhez nyújtandó központi támogatás mértékét. Míg 2012-re 228 milliárdos – nyilván uniós – bevétellel, 243 milliárdos kiadással és 16 milliárdos állami támogatással számoltak, a bevétel 2013-ban 259 milliárd, a kiadás 294 milliárd, az állami támogatás pedig 34 milliárd. A KEOP-on kívül juthatunk energiatakarékossági-megújulós forrásokhoz az úgynevezett EGT-Norvég Finanszírozási Mechanizmusokból és a Svájci Alapon keresztül is.

Noha a KEOP magánfelújítói programjairól nem tesznek említést, megjegyzendő, hogy azt javarészt pont nem uniós forrásból, hanem az állam szén-dioxid-kvótabevételeiből állják. Ez pedig bizonyára itt nem tárgyalt tétel. Ami abból a szempontból szerencsésnek is nevezhető, hogy míg tavaly a – titkos – szén-dioxid-kvótaértékesítésekből jelentős magánfelújítási programokat támogattak, addig idén ezek – úgymond az értékesítés megakadása miatt – leálltak. Vagyis a jelek szerint a magánlakások támogatásának forrása tényleg nehezen tervezhető. Az energiatakarékossági célú magánfelújítás témáját az anyag annyiban érinti, hogy azt is szükségesnek nevezi.

A kormány a jelek szerint önmagán is példát kíván mutatni energiatakarékosságból: az "államháztartás funkcionális kiadásai" soron ugyanis az idei 31 milliárd forint után 2013-ra csupán 8 milliárd forint szerepel tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok soron.

Szintén konkrétum, hogy a helyhatóságoknak "létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása" jogcímen juttatott összegből – idénhez hasonlóan – 90 százalékban támogatják a rászorulók előre fizetős gáz- és villanyóráinak felszerelését.

Részletesen taglalják a különböző energetikához kapcsolódó hatóságok költségvetését is. A Magyar Energia Hivatal tevékenysége például kibővül a víztarifák megállapításával. (Korábbi, az anyag által nem említett hírek szerint a szemétdíjakat is e szervezethez kerülnének.) Az intézmény költségvetése így 3,4 milliárdról 4,7 milliárdra ugrik, amit magának kell előteremtenie, sőt 1,8 milliárdot be is kell fizetni a költségvetésbe. A vízközművektől például 990 millió felügyeleti díjat várnak. A föld mélyével foglalkozó hivatalok kapcsán elsősorban az összeolvadásokat rögzítik.

Az anyag – korábbiaknál és terjedelmesebb – általánosságaiból megtudhatjuk, hogy a kormány elkötelezett többek között a mezőgazdaság, a laktanyák és a kórházak energiahatékonysága, az "alternatív energia" háttériparát és beszállítóit kialakítani képes befektetők ösztönzése mellett, síkra száll a tanyák áramellátásáért, az engedélyezések egyszerűsítéséért, a széndioxid-kibocsátás és az energiafüggőség csökkentéséért, a kutatás-fejleszésért, találmányokért stb.

A kisebb tételek szerint a kabinet az ez évihez hasonló 370 milliós összeget szánja a mecseki uránbányászat utáni állapotok helyreállítására, például "a zagytéri kármentesítés leállása esetén a pellérdi és tortyogói vízkivételek depressziós hatásának" kiküszöbölésére. Szénbánya-bezárásokra általában 1 milliárd, míg a Mecsek-Öko számára bányabezárási-rekultivációs célra 3,3 milliárd, a recski helyreállításra pedig 1,6 milliárdot juttatnak a 10 milliárdos környezetvédelmi kárelhárítási keretből.

Emellett rendesen befizetjük az Energia Charta, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Energia Fórum tagdíjait, és teljesítjük a fejlődő országok felé fennálló klímafinanszírozási kötelezettségünket is.