Aligha kérdéses, hogy május 31. volt az idei év talán legfontosabb hazai tőzsdei napja, még azok számára is, akik közvetlenül egyetlen árva részvénnyel sem rendelkeznek. A jogszabályi előírások értelmében az államhoz átkerülő magánnyugdíjpénztári vagyon elszámolási napja ugyanis a mai volt, s a keddi árfolyamok alapján határozzák meg a volt magánynyugdíjpénztári tagok esetében a reálhozamot is.

Sorszámkiadó automata az egyik magánnyugdíjpénztárban – Érdemes lesz számolni

Sokan érintettek, s nem kevés pénzről van szó: a tagok száma tavaly év végén még 3,1 millió volt, közülük 100 ezren döntöttek úgy, hogy maradnak a pénztárukban, míg a vagyon értéke – ugyancsak tavaly decemberben – 3102 milliárd forintra rúgott. A magyar tőzsdén jegyzett cégek részvényeiből pedig 181,98 milliárd forint értékűt birtokoltak közvetlenül a magánnyugdíjpénztárak – abból is a legtöbbet Mol-ból. Szakértői számítások szerint egyébként a visszalépett tagok 70 százaléka kap majd reálhozamot, azoknak viszont, akik 2005-2007 között, vagyis a válságot megelőző időszakban léptek be a vegyes nyugdíjrendszerbe, valószínűleg nem keletkezett reálhozamuk.

A pénztártagoknak vagy a kormánynak is volt miért izgulniuk: május 30-án New Yorkban, és Londonban sem volt kereskedés, így a világ két meghatározó és irányadónak tekintett börzéje nélkül a világ egyéb piaca jobbára estek. Így volt ez a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is. Tegnap aztán az európai piacok nyitására megjelent a Wall Street Journal írása arról, hogy a görögök újabb finanszírozási csomagjára az ügyben eddig igencsak vonakodó Németország hajlandó áldását adni. Ennek örömére a londoni, a frankfurti és a párizsi tőzsde, velük együtt pedig a BÉT is emelkedett 2,59 százalékkal. Vagyis egy nap alatt nagyot fordult a világ.

A hazai tőzsde esetében az év elejétől tekintve felülteljesítésről beszélhetünk, azaz a BÉT-en nagyobb volt a növekedés, mint a vezető nagy tőzsdék. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy a befektetők díjazták a Széll Kálmán Tervben foglaltakat, vagyis a kormány tett azért, hogy ne legyen kínos az elszámolás a pénztártagokkal. A BUX január óta például 21 327 pontról 23 376-ig emelkedett. A két legnagyobb részvény, a Mol és az OTP esetében is hasonló pályáról beszélhetünk: előbbi a szilveszteri 20 790 forintról 23700 forintig kúszott fel, míg utóbbi 186 forinttal drágult, így tegnap 6106-os szinten állapodott meg a jegyzés.

Ha a kormány tagjai között akadt volna egy, aki képes konkurálni Nostradamus-szal, akkor az elszámolásai napot április elejére teszik, akkor ugyanis az említetteknél jóval magasabb árfolyamok voltak. A Mol-ért például 25 550 forintot, míg az OTP-ért 6450 forintot fizettek.

Ma egyben az is eldőlt, hogy az Alkotmánybíróság nem hozott határozatott a nyugdíjpénzek államosítása miatti beadványokról. Mivel az átadás-átvétel a következő napokban megtörténik, így most már kijelenthető, hogy a vegyes nyugdíjrendszer visszaállítására semmi esély nem maradt.