Júliustól leáll a kéményseprői közszolgáltatás az ország hét megyéjében. A kéményseprők Pest, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy és Nógrád összesen 842 településen június 30-án még ellátják a feladataikat, de utána már nem. Erről pénteken határozott a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének (MKOI) ülése. A résztvevők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kifejtették, hogy kényszerű lépésük hátterében az állami intézkedések állnak, ugyanis mindeddig elmaradt a tavaly júliusi rezsicsökkentés miatt kieső bevételeik kompenzációja.

A szolgáltatás leállításáról szóló dokumentumból az is kiderül, hogy az ipartestületi ülésen részt vevő tagvállalatok képviselői kijelentették: a jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem képesek a kieső szolgáltatásokat pótolni – akkor sem, ha őket erre kijelölik. A pótláshoz ugyanis nincs se megfelelő létszámuk, se eszközállományuk, és nincs pénzük mindezek pótlására.

– Korábban már lényegében mindenkinek írtunk levelet arról, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek a szolgáltatók. Már nincs kinek jelezzük, mekkora baj van. A Belügyminisztériumtól egy olyan választ kaptunk, hogy majd a második fél évben áttekintik a problémát – mondta lapunknak Vidra Zoltán, az MKOI elnöke. Ez aligha nyugtat meg bárkit is, hiszen ez olyan, mintha a fuldoklónak azt mondanák: a jövő héten visszatérünk az ügyére – tette hozzá. Korábban a szolgáltatók díjazására egy normaösszeget határoztak meg (ez négyezer forint volt), és a rendeletalkotó önkormányzatok ebből legfeljebb húsz százalékot alkudhattak. A normadíjból szorzószámok alapján számolták ki egy-egy munka díját.

A rezsicsökkentés során azonban tavaly júniustól egyszerűen megfelezték az alapösszeget. Eközben több feladatot is elvesznek a társaságoktól. Ez év második felétől például a vegyes tüzelésű eszközök kéményeit már csak egyszer kell ellenőrizni évente,míg eddig évi két alkalom volt előírva. Emellett viszont az adminisztrációs terheket növelték. Vidra Zoltán kérdésünkre kifejtette: a hét érintett megyében mintegy félezer dolgozót érint a döntés. Azt nem tudta megmondani, hogy velük pontosan mi lesz. Alighanem munkanélkülivé válnak, de hogy milyen ellátást kaphatnak majd, azt nem tudta megmondani.

Az őket alkalmazó társaságok ugyanis már szinte az összes tartalékukat felélték, az sem biztos, hogy végkielégítésre telik nekik. Azt vélhetően a Bérgarancia Alap terhére kell majd rendezni. Lapunk felvetésére, miszerint ha ennyire rossz a helyzet miért „csak” hét megyében áll le a szolgáltatás, azt válaszolta: több területen, így például a fővárosban vagy Borsodban is kaptak kompenzációt a cégek az önkormányzattól, nekik most nincsenek ilyen gondjaik. Ezenfelül vannak olyanok, akik húzzák még valahogy, de év végéig már aligha tartanak ki, vagyis decemberig újabb társaságoknak fogy el a pénzük. Ez további leállásokhoz vezet majd.

Az elnök szomorúan jegyezte meg: neki közel harminc év munkája veszik el a leállással. – Ezt összedönteni egy pillanat műve lesz, de hogy mennyi lesz újraindítani, azt nehéz lenne megmondani – tette hozzá. – A katasztrófavédelem illetékes szervezeti egységeit mindeddig nem tájékoztatták arról, hogy bárhol leállna a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – mondta érdeklődésünkre péntek este Hajdu Márton, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Hozzá tette ugyanakkor: ha ilyen jelzés érkezik hozzájuk, a megyei igazgatóságok jogszabályi felhatalmazás alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hatósági határozatban közérdekű szolgáltatót jelölnek ki.