Gyanúsítottja az ügynek még nincs, és egyelőre azt sem lehet még tudni, hogy a cég által sikeresen becsapott vállalkozások, vagyis akik fizettek, mikor kaphatják vissza a pénzüket. Csak az a biztos, hogy a pénz hiánytalanul megvan a cég bankszámláján, és a csalás feltételezett elkövetői nem férhetnek már hozzá.

A Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet a hatóságokéhoz megtévesztésig hasonló szerkesztésű és hangvételű levélben (tárgy: Közzétételi díj) szólította fel a vállalkozásokat, hogy január elsejével kezdődően a MKNI nyilvánosságjegyzékébe való közzétételért 24 ezer forintos díj fizetendő. A levélből az derült ki, hogy a közzétételidíj-fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó társaságoknak április 18-ig kell a 24 ezer forintot befizetniük.

A rendőrség korábbi közlése szerint 106 vállalkozás utalta át a kért összeget. E cégek illetékesei a rövid fizetési határidő miatt vélhetően nem olvasták el alaposan a levelet. Azt hihették, korábban már kaptak hasonlót, s ez az utolsó figyelmeztetés. Mert aki végigbogarászta a levelet, a hátoldalán lévő apró betűs részt is, annak már első olvasatra is nyilvánvaló lehetett, hogy nem hatósági felszólítást, de még csak nem is hivatalos levelet tart a kezében.

A nagy vonalakban a magyar címerre hajazó szélkakasos emblémával nyomtatott, aláírás és pecsét nélküli levéből az derült ki, hogy a 24 ezer forintos díjért a fizető társaság bekerül egy nyilvántartásba. Hogy ez miért jó a vállalkozásnak, az nem derül ki a levélből. És persze sok minden más sem. Például a cég székhelye, telefonos elérhetősége sem. Munkatársunk annak idején megpróbálta felkutatni a MKNI mögött álló azonos nevű Kft.-t, és az azt jegyző Lupse Pétert, de a Cégnyilvántartásban fellelhető címen sem ő, sem a tavaly novemberben félmilliós alaptőkével megalapított cége nem volt elérhető. Az Attila úti házban nem is hallottak róluk.

Miután számos vállalkozás tett panaszt a csalásgyanús reklámszerződés miatt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, a kamara feljelentést tett a rendőrségen. A BRFK gazdasági és korrupcióellenes osztálya rendkívüli gyorsasággal intézkedett, és még aznap rátette a kezét a cégnek a K & H Bankban vezetett számlájára. A BRFK sajtószolgálata a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölte, hogy sikerült-e már megtalálniuk Lupse Pétert. Gyanúsítottként azonban még nem hallgatták ki. Márpedig minden jel arra utal, hogy nem egy rosszul elsült marketingkampányról van szó, a hivatalosnak látszó leveleket azért küldték el számolatlan társaságnak, hogy megrövidítsék őket 24 ezer forinttal.

Ha nem ez lett volna a cél, Lupse már az első sajtóhírek megjelenésekor felbukkant volna a nyilvánosság előtt, hogy mentse a menthetőt. A nyomozás jelen szakaszában még az is kétséges, hogy mikor kapják vissza a becsapott cégvezetők cégük pénzét. Ha a nyomozás azt állapítja meg, hogy az üzletszerű csalás hátterében valóban Lupse Péter áll, s a férfit meggyanúsítják, majd vádat emelnek ellene, akkor csak évek múlva, a bírósági procedúra végén. Az addig eltelt idő kamataiért pedig majd perelhetik Lupsét.