A hazai pénzügyi fizetési rendszer stabil, a bankolási költségek azonban még mindig magasak – ismerte el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi területért felelős igazgatója a jegybank tematikus éves jelentésének keddi ismertetésén.

Az MNB 2013 januárja, a tranzakciós illeték bevezetése óta folyamatosan nyomon követi a pénzintézetek árképzését. Akkor azonnal megugrottak a szolgáltatási díjak, s minden kormányzati ígéret dacára a költségek áthárítása egy az egyben megtörtént. A díjemeléseket jegybanki bírságokkal, s a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel 2014. februári bevezetésével sem sikerült látványosan letörni: amíg 2013 elején 1500 forintba, most kétezerbe kerül egy bankszámla havi fenntartási költsége.

Az MNB erős kritikával illette a bankrendszert az átutalások során beszedett értékarányos díjak alkalmazásáért. Nem elég, hogy egyes bankok a tranzakciós illetéket rutinszerűen hárítják át ügyfeleikre, ezt még meg is fejelik. Minél nagyobb az átutalt összeg, annál magasabb felárat számítanak fel. Minden második tranzakciónál értékarányos árazást alkalmaznak a bankok. „Foglalkozunk vele, ezzel kapcsolatban lesznek ötleteink” – jegyezte meg Bartha Lajos, emlékeztetve arra, hogy a bankok számára egy átutalás 12 forintba kerül, függetlenül attól, hogy száz vagy egymilliárd forintos tételről van-e szó.

Költségkímélő eszköz lehet az alapszámla bevezetése, itt azonban még a koncepció sem született meg, sok a nyitott kérdés. Az uniós előírásnak megfelelő alapszámlával az eddig banki kapcsolattal nem rendelkező ügyfeleket környékezik meg alacsony árak mellett, bár még az ingyenesség ötlete is felmerült. A témában az MNB a nemzetgazdasági tárcával és a bankszövetséggel folytat egyeztetéseket. Van kit megcélozni, hiszen a felnőttek 24 százalékának nincs számlája. Legtöbbjük fölöslegesnek, kisebb részük túl költségesnek tartja, s ezért nem nyit bankszámlát. Tavaly egyébként 300 ezerrel, 9,4 millióra csökkent a bankszámlák száma azután, hogy a több kontóval rendelkező ügyfelek ésszerűsítették bankolási szokásaikat.

A bankkártyahasználatot eközben két számjegyű növekedés jellemzi.Tavaly 359millió alkalommal fizettek magyar kibocsátású bankkártyákkal, ez 16 százalékkal több az előző évinél. A kifizetett összeg 14 százalék körüli mértékben nőtt. Szomorúbb, hogy a jegybank erőfeszítései ellenére a kártyaelfogadó kereskedők száma csupán egyetlen százalékkal, a náluk kihelyezett POS-terminálok száma alig 3 százalékkal nőtt, inkább a régi készülékek lecserélése volt jellemző. Miközben a felnőtt lakosság 72 százalékának van legalább egy bankkártyája, azt csak ritkán, minden harmadik vásárlásnál kapják elő, pedig a vevő számára a kártyás fizetés –kevés kivétellel – ingyenes. (Valójában nem az, hiszen annak költségeit beépítik az éves kártyadíjba.)

A bankjegykiadó automaták népszerűsége valamelyest csökkent: kevesebbszer, de több pénzt adtak ki, mint 2013-ban. Az átlagos pénzfelvétel 56 ezer forint volt. Kártyával tavaly összesen 6287 milliárd forintot vettek fel az ügyfelek, ez ötszázalékos emelkedést takar. A készpénzhasználat visszaszorítását eredményezheti, hogy júniustól a postákon költségmentesen lehet bankkártyával kifizetni a csekkeket. Korábban ez meglehetősen drága készpénzfelvétel-tranzakciónak számított. Hogy ez hogyan alakítja a statisztikákat, nem lehet megbecsülni. De hatása lesz, hiszen a közüzemi számlák 80 százalékát megszokásból ma is sárga vagy fehér csekken fizetik be.